Az előrejelzések szerint a drónok az európai gazdasági növekedés fontos motorjává fognak válni: 2050-re hétszer több időt fognak áruszállítással, ellenőrzéssel, vagy akár rövid távú közlekedési eszközként a levegőben tölteni, mint a hagyományos légijárművek. A Vodafone szerint ezért létfontosságú a rájuk vonatkozó előírások, szigorú szabályok bevezetése.

Ezeknek a szabályozásoknak fontos eleme a drónok számára tiltott területek védelme. A vállalat mérnökei korábban Németországban már kidolgoztak egy, a GPS technológiánál biztonságosabb alternatívát. A rádiós helymeghatározási rendszerük (RPS) a világ első IoT drónkövető és- biztonsági technológiájaként mutatkozott be, ami képes a drón láthatáron kívüli pozíciójának követésére, emellett sokkal nehezebben zavarható, illetve feltörhető, mint a GPS.

A tiltott zónák dróntámadásoktól való védelmére intenzív figyelem irányul, főleg miután tavaly karácsony környékén több ilyen incidens is történt az Egyesült Királyságban. A jövőben azonban ugyanilyen fontos lesz az ideiglenes, azaz dinamikus repüléstilalmi zónák kialakítása, ahova csak a hatóságok drónjai repülhetnek be – ilyenre lett volna szükség például a Hableány-baleset áldozatainak felkutatásakor is, amikor helikopterek köröztek a Duna több szakasza fölött.

[Lehet, hogy a ferihegyi repülőtér fölé is kellene egy "Vaskupola"?]

Az engedély nélküli a berepülések megakadályozásában kínál új lehetőségeket a Vodafone virtuális repülési védőfala (geofencing), amit a vállalat mérnökeiből álló londoni csapat sikeresen állított fel Spanyolországban. A csapat egy kijelölt területen, korlátlan számú repülő drónnal tudott kapcsolatot teremteni egyszerre, mivel a drónok beépített SIM kártyával kapcsolódtak a Vodafone mobilhálózatához. Ez a geofencing tetszőlegesen alakítható és eltávolítható, miközben drónok azonosítását az RPS segítségével végzi.

A virtuális repülési védőfal kijelölésével olyan virtuális akadályokat vagy határvonalakat lehet meghatározni egy tényleges földrajzi területen, amelyek által lekeríthetővé válnak mind a folyamatosan elzárt területek – úgymint repülőterek vagy börtönök –, mind pedig az ideiglenesen korlátozott területek, például a fesztiválok vagy bűntények, katasztrófák helyszínei. A drónok ezen felül egy konkrét bevetés területén belül is tarthatók, pl. amikor elektromos felsővezetékeket vizsgálnak.

Vodafone

Sok drón képes memorizálni a berepülési tilalom alá eső zónákat, az erre vonatkozó információkat azonban általában offline statisztikai adatbázisokból nyerik ki. Ilyen például a az egyik legnépszerűbb dróngyártó, kínai DJI által gondozott globális no-fly zone (tiltott légtér) adatbázis, ami típusokra lebontva tartalmazza, melyik drónnal hol tilos röpködni. Ez akkor frissül, ha a felhasználó frissíti a drón szoftverét. A Vodafone szerint a hálózaton működő geokerítés előnye, hogy minden pillanatban naprakész információkkal frissíti a drónokat. A hatóságoknak képesnek kell lenniük arra utasítani a már levegőben tartózkodó drónokat, hogy változtassák meg a repülésük irányukat – például, hogy kikerüljenek egy szélsőséges időjárási zónát –, amit szintén a mobil kommunikáció segítségével tehetnek meg.

A Vodafone a kísérlethez egy teljesen automatikus folyamatot hozott létre, amely egy három gyűrűből álló repüléstilalmi zónát definiált:

• amikor egy drón belépett a külső gyűrűbe, mind a drón működtetője, mind pedig a repüléstilalmi zóna üzemeltetője figyelmeztetést kapott a korlátozott légtérbe való berepülésről;
• ha a drón tovább repült és belépett a repüléstilalmi zóna középső gyűrűjébe, arra kényszerítették, hogy egy helyben lebegjen;
• a középső repüléstilalmi zónát kibővítették úgy, hogy az a terület is belekerüljön, amelyben a drón addig lebegett, egy parancs érkezett a mobilhálózaton keresztül, amely azonnali leszállásra kényszerítette a drónt.

A Vodafone technológiája így a jövőben például arra is képes lesz, hogy a rendőrségi drónok biztonságosan tudjanak átkutatni egy adott területet, annak veszélye nélkül, hogy összeütközzenek más drónokkal. A technológiát minden mobilszolgáltató át tudja majd venni, mert a Vodafone rádiós helymeghatározási RPSkutatását és az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat a Vodafone szabadon elérhetővé tette, az újrafelhasználás tehát nem jár licencdíj-fizetési kötelezettséggel.

A vállalat közleményében hangsúlyozta: kísérleteivel igyekszik támogatni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) céljait, amely jelenleg a drónok üzemeltetésére vonatkozó új, páneurópai szabályozást véglegesíti. A drónok repüléstilalmi zónákra vonatkozó szabályozásainak hatóságok általi bevezetése után az új technológia akár már 8 hónappal rendelkezésre állhat. Ez lehetővé teheti majd a SIM-kártya-alapú alkalmazást, ami felgyorsítaná a látóhatáron túl repülő drónokra szakosodott szektor megjelenését.

Ha máskor is tudni szeretne a drónokkal kapcsolatos hírekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.