Egy magyar kutató, Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában. A kutatás során sok hasznos információt gyűjtöttek be a későbbi Hold- és Mars-missziókhoz.
A NASA legújabb mélytengeri küldetésében (NEEMO, NASA Extreme Environment Mission Operations) a Floridában dolgozó Ari Csilla neurobiológus mellett három másik női kutató – két űrhajós, amerikai részről Jessica Watkins, az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében Samantha Christoforetti – vett részt, olvasható az Űrvilág asztronautikai hírportálon.
A NEEMO az extrém környezetben végrehajtott műveletek expedíciója. A küldetés során űrhajósokat, mérnököket, különböző kutatókat küldenek a világ egyetlen tengeralatti kutatóállomására, az Aquariusra. A kutatók 10 napot töltöttek el 19 méteres mélységben.
A NEEMO-23 küldetés célja az volt, hogy kiderüljön, hogyan élnének az űrhajósok, kutatók a Holdon, a földinél kisebb nehézségi erő mellett. A küldetés során különféle beavatkozásokat teszteltek a legénységen, illetve egészségügyi és pszichológiai változásokat figyeltek meg, mint például stressz reakciót, a reakcióidő alakulását, a memóriát, látást, ízérzékelést, ügyességet, izomerőt. Vizsgálták a testben élő mikrobiomot, az alvásminőséget, a szívritmust, a test összetételét. Ezek mellett számos új technológiát is kipróbáltak, mint például a Hold-leszállási szimulátort vagy a Hold elhagyására szolgáló speciális berendezéseket. (Az alábbi videón még a NEEMO-22 küldetés eredményeinek összefoglalója látható.)
A kísérletben egy víz alatti "űrséta" során kipróbálták az ESA által fejlesztett holdi evakuációs berendezés (LESA, Lunar Evacuation System Assembly) második változatát. A LESA feladata egy esetleg mozgásképtelenné váló űrhajós mentésének segítése a Holdon.
A közlés szerint az expedíció során szerzett eredmények nagyban hozzá fognak járulni a későbbi Hold- és Mars-küldetések sikeres megvalósításához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
