Felnőtt egy generáció, amelynek a képernyők között cikázó figyelmét önmagában egy mérkőzés nehezen tudja lekötni – még ha a világ egyik legnézettebb bajnoksága, az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) meccséről van is szó. Olyan lenyűgöző, adat- és technológiaalapú megoldások válnak széles körben elérhetővé, amelyek néhány éven belül gyökeresen át fogják alakítani a meccsnézési szokásokat.
Az 1970-es évek végén válságba került az NBA. A zavaros pénzügyi hátterű csapatok sokszor csak késve tudták kifizetni játékosaikat, akik a beérkező fizetés jelentős részét kokainra költötték. A kirakatban zajló botrányokat a háttérben agyonhallgatott faji feszültségek kísérték, a nézettség pedig romokban volt. A mélypontot az jelentette, amikor már a döntő mérkőzései is csak felvételről kerültek képernyőre.
A feltámadás három emblematikus játékosnak és egy keménykezű vezetőnek köszönhető. Larry Bird, Earvin „Magic” Johnson és Michael Jordan neve a sportágat nem követők számára is ismerős lehet, de legalább ennyire fontos annak a David Sternnek a szerepe, aki több mint 30 évig állt az NBA élén. A kemény drogokkal szemben bevezetett zéró toleranciának, a megreformált pénzügyi háttérnek, valamint Bird és Magic párharcának köszönhetően az NBA újra régi fényében tündökölt. A globális áttöréshez azonban már szükség volt minden idők legjobb játékosára, Michael Jordanre és az 1992-es barcelonai olimpiára, ahol a Dream Team az egész világnak megmutatta, hogyan kell ezt a játékot játszani.
A népszerűség növekedése a közvetítési jogdíjak emelkedésében is tükröződött. Az ESPN sportcsatorna és a Turner médiavállalat 2016–2025 között 24 milliárd dollárt fizet az NBA-nek, ami csaknem háromszoros ugrás az előző megállapodáshoz képest. Ráadásul a szerződés értelmében az összeg nagyjából fele közvetlenül a játékosok zsebében köt ki, így a minden idők legjobb dobójának tartott Steph Curry az idén 37 millió dollárt vihet haza.
Stephen Curry
AFP / Jay LaPrete
És hol van már a felvételről sugárzott döntők kora? Ma a League Passnek köszönhetően mind az 1230 alapszakasz-mérkőzés élőben nézhető a világ bármely pontján. Az NBA streamingszolgáltatása változatos konstrukciókat kínál, ha nem akarunk az egész szezonra előfizetni; még arra is van lehetőség, hogy egy mérkőzésnek csak egyetlen negyedét vegyük meg. Aki viszont a prémium csomagot választja, akár azt is eldöntheti, hogy a hazai vagy a vendégcsapat kommentátorainak tolmácsolásában szeretne egy meccset megnézni, vagy választhatja az okostelefonokra optimalizált kameraállást, amely a tévében megszokottnál szűkebb kivágásban, már-már testközelből mutatja a történéseket. Ráadásul az okoseszközökön minden statisztika csupán egy koppintásra van, így valós időben láthatjuk, hogy ki van a pályán, vagy hogy melyik csapat adta el többször a labdát.
Digitális NBA előfizetés okostelefonokra. Kis képernyő, nagy lehetőségek
NBA
Egy kosárlabda-fanatikus számára már ez is maga a mennyország, de a háttérben az NBA-t feltámasztó David Stern és a techcégek ebben a pillanatban is azon dolgoznak, hogy forradalmasítsák a meccsnézés élményét. Néhány újítás már a küszöbön áll. Az idei szezon hátralévő részében másfél tucatnál is több olyan mérkőzést rendeznek, ahol a Twitter-felhasználók az első félidőben megszavazhatják, hogy a másodikban melyik játékost kövesse külön kamera. Ugyancsak a Twitteren nyílik lehetőség arra, hogy néhány kiemelt összecsapáson a felhasználók élőben kérdezzenek majd NBA-játékvezetőket a pályán dolgozó kollégáik által hozott ítéletekről.
Ez azonban csak a kezdet. Az igazi szintlépéshez új generációs adatforrásokra is szükség lesz. Elsőként a statisztikusok léptek, akik nem elégedtek meg az egyszerű mérőszámokkal, hanem egyre több változó figyelembevételével írják le például egy játékos dobáshatékonyságát, és több olyan módszert is kidolgoztak, hogy egyetlen számmal kifejezhessék, milyen volt egy-egy játékos teljesítménye az adott meccsen vagy szezonban. Az edzői stábok és szakírók közben már évek óta dolgoznak az összes arénában felszerelt kamerarendszerekből kinyert adatokkal. A beérkező képeket feldolgozó alkalmazások nemcsak arra képesek, hogy méterre pontosan megmondják a játékosok által megtett távolságot vagy mérjék a sebességüket, hanem arra is, hogy megmutassák: a mérkőzés folyamán, ahogy a játékos fárad, miként csökken a dobásai hajítási szöge. A harmadik adatforrást a hordható kütyük jelentik. Ezek az apró, alig 3 dekagrammos eszközök elférnek egy kis rejtett zsebben, és precíz műszereik segítségével centiméteres pontossággal képesek beszámolni egy játékos mozgásáról.
A fenti adatforrásokra és a rendelkezésre álló technológiai vívmányokra (mint a virtuális és kiterjesztett valóság) támaszkodva a közeli jövőben teljesen normális lesz, hogy a Los Angeles Lakers mérkőzéseit – virtuálisan – ugyanabból a székből nézzük, amelyikben Jack Nicholson szokott ülni.
AFP
Az sincs már messze, hogy néhány koppintással olyan információs réteget varázsoljunk a képernyőre, amely megmutatja egy játékos pulzusát, vagy mondjuk hogy milyen magasra ugrott egy zsákolásnál.
Mielőtt valakiben felmerülne, hogy lassan jobb lesz otthon meccset nézni, mint a helyszínen, a jövőben a kiterjesztett valóságnak köszönhetően elég lesz az arénában magunk elé tartani az okostelefont, és máris megtudjuk, hogy a játékos, akire a kamerát irányítjuk, milyen százalékkal dob arról a helyről a pályán, ahol éppen áll.
A változások hátterében természetesen nem csak a nézők minél színvonalasabb kiszolgálása húzódik meg. Tavaly az USA minden államában legálissá vált a sportfogadás, ami az eddig is 150 milliárd dolláros üzlet további növekedését vetíti előre, a fogadóknak pedig akár a helyszínen is gyors és pontos háttér-információra lesz szükségük. Az e-sportban ennyi pénz ugyan még nincs, de az iparági jóslatok szerint 2019-ben a tengerentúli bevételek már át fogják lépni az 1 milliárd dollárt, így nem csoda, hogy az NBA ebbe az irányba is agresszívan terjeszkedik, és már 22 csapatnak van hivatalos digitális szakosztálya.
| Képernyő mögötti munkavégzés |
Az NBA talán sosem volt még ilyen jó állapotban tehetségek szempontjából. Még játszik minden idők egyik legjobbja (sokak szerint Jordan után egyenesen a legjobb), LeBron James, napról napra csodálhatjuk minden idők legjobb dobóját, Steph Curryt vagy éppen a sokak által nem kedvelt, a bírókat gyakran az orruknál vezető James Hardent. Lassan eltűnnek a posztok. Néhány évtizede a játékosokból valahol 208–210 centi felett elveszett a gyorsaság, a robbanékonyság, az elegancia. Ma az NBA tele van a triplákat is vajkézzel szóró óriásokkal, akiknek leheletfinom gólpasszai és labdavezetése egy irányítónak is a becsületére válna. És ezeket a játékosokat egyre tovább láthatjuk játszani. A 34 éves LeBron James ugyan egy makacs ágyéksérülésből tért vissza, de a 16. szezonjában, több mint 45 ezer játékperc után ez is belefér. Atlantában Vince Carter a hetekben ünnepelte a 42. születésnapját, és decemberben volt még 21 pontos meccse. Egyre jobbak a körülmények. A csapatok magánrepülőn utaznak, a játékosok krioterepiás kezeléseken regenerálódnak –110 és –190°C közötti hőmérsékletre hűtött gázban, és nemritkán napi 12 órát alszanak. A táplálkozás szerepe is felértékelődött, a legtöbb újonc az első fizetését ma már autó helyett egy séf alkalmazására költi. Jelentősen átalakult a játékosok felkészülése is. A súlyok emelgetése helyett a törzsizomzat megerősítésén van a hangsúly, rengeteg a saját súllyal, labdákkal, szalagokkal végzett gyakorlat, így ma már csak elvétve tűnik fel a pályán egy-egy, az 1990-es években mindennapos látványnak számító izomkolosszus. Sérülések ettől még sajnos továbbra is előfordulnak, de a hordható kütyükből és a kamerákból kinyert adatok egyre biztosabban képesek jelezni, ha egy játékosnál nő ennek a kockázata. Ennek köszönhetően az elmúlt években az NBA-ben is megjelent az európai labdarúgásban évek óta elterjedt pihentetés intézménye, így gyakran előfordul, hogy ha egy csapatnak két egymást követő napon van mérkőzése, akkor a másodikat egy-egy kulcsjátékos kihagyja. |
A cikk a HVG hetilap 2019/6. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
