Komoly fejtörést okoz a kutatók és a természetvédők számára, a környezet és a gazdaság számára pedig rendkívüli problémát az algavirágzás. Hogy mennyire komoly a helyzet, azt jól mutatja, hogy nemrég 101 tengeri teknős tetemét fedezték fel a dél-mexikói Guerrero szövetségi állam part menti területein. Mint kiderült, nem emberi beavatkozás okozta a halálukat, ezért arra következtetnek, hogy a halálos algavirágzás okozhatta a vesztüket. Most azonban felcsillant a remény, hogy a jövőben talán nem kerül majd sor hasonló esetre.

Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogyan képesek baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, melynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra – írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Wikipedia / Eric Guinther

Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját. Ez teszi ki az algák szárazanyagának 30 százalékát.

A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot. "A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, melyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ" – mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa. A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet.

A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik.

Algavirágzás miatt elpusztult halak Floridánál.

MTI/EPA/Cristobal Herrera

A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják. "Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére" – mondta Stanetty.

"De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük" – mondta Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa.

Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, mely teljességgel szén-dioxid-semleges.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.