"Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar."

A néhány éve Rozsban ​a fogó címmel újrafordított Zabhegyezőt nem vághatták olyan könnyen zsebre az olvasók, hogy aztán akkor olvassák, amikor akarják. Hiszen a regény csak hagyományos könyvként elérhető a piacon, a beszkennelt, kalózpéldányokon kívül hivatalos kiadásban nincs belőle elektronikus verzió. Ennek oka, hogy szerzője, J. D. Salinger határozott ellenszenvvel viseltetett a számítógépek és az internet iránt, családja pedig 2010-ben bekövetkezett halála után is tiszteletben tartotta ezt.

Mostanra azonban felnövőben van az a generáció, amely félő, hogy egyszerűen szem elől téveszt műveket, melyeknek nincs elektronikus kiadásuk – véli az egyik legnagyobb hatású amerikai író fia, Matt Salinger, aki a The New York Times-nak fedte fel digitalizációs tervét. "Tisztán hallom a hangját a fejemben, és az általam meghozandó döntések 96 százalékában kétség sem merül fel bennem, mert pontosan tudom, hogy ő mit akart volna" – nyilatkozta az amerikai napilapnak. Az ifjabb Salinger szerint e- és hangoskönyves kiadást egészen biztosan nem szeretne édesapja, ezért ellenkezett sokáig ő is. A fordulatot az jelentette, amikor 2014-ben egy michigani nő írt neki levelet: egészségügyi problémái miatt nagyon nehezen olvas nyomtatott könyveket. Matt Salinger ekkor kezdett el gondolkodni, hogy talán mégiscsak lenne értelme az elektronikus kiadásnak. Majd amikor idén Kínában járt, arcon csapta a jelenség, hogy mennyi olyan fiatal él, akik szinte már kizárólag csak telefonokon és más digitális eszközökön olvasnak.

A TIME magazin 1961. szeptember 15-i számának címlapja, rajta J. D. Salinger

TIME

A "digitális enyhülés" első lépéseként az író négy művét adják ki ősszel e-könyv formátumban (eredeti nyelven, angolul): az 1951-ben született Zabhegyezőt, az 1953-ban megjelent Kilenc történetet, az 1961-es Franny és Zooey-t, valamint az 1963-as Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című művet.

Hangoskönyv egyelőre nem várható Salinger munkásságától, mert fia szerint a szerző attól egészen konkrétan irtózott, hogy művei valaki más előadásában – így interpretálásában – jelenjenek meg. Matt elbeszéléséből kiderül, J. D. Salinger hasonló érzéseket táplált a Facebook iránt is: amikor mesélt neki a Facebookról, az író szörnyülködött az "oversharing" jelenségén, vagyis azon, hogy az emberek mennyire túlzásba viszik a személyes vagy éppen semmitmondó információk megosztását.