Gond nélkül adják ki a felhasználók böngészési szokásait, szexuális preferenciáit harmadik félnek a felnőtt tartalmakat közvetítő weboldalak – derül ki egy kutatásból, amely során 22 484 felnőtt site-ot vizsgáltak a szakemberek (a Microsoft, valamint a Carnegie Mellon Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói). Az oldalak 93 százaléka adott ki adatokat látogatóiról harmadik félnek, elsősorban a felnőtt iparban ténykedő hirdetőnek, de néhány ismert nagyvállalatnak is.

Az elemzéshez használt webhelyeket az Alexa Top 1 milliós listájáról válogatták ki. Olyan weboldalakat vontak be a kutatásba, amelyek címében vagy metaadatai között szerepelt a pornó kifejezés. A webhelyek azonosítása után elemezték forráskódjukat, és megkeresték vannak-e adatvédelmi irányelveik. Ezeken belül olyan megfogalmazások után kutattak, amelyek jelezhetik, hogy az oldal megosztja a felhasználói adatokat harmadik féllel.

Adatáramlás harmadik felekhez a legnagyobb pornóoldalaknál

Arxiv.org

A kutatók szerint az adatvédelmi irányelvek átlagos szó száma 1750, és körülbelül 7 percre van szükség az elolvasásukhoz. A legtöbbet úgy fogalmazták meg, hogy "diploma kell a megértésükhöz". A felhasználók nyomait látó harmadik feleknek csupán a 11 százalékát tüntették fel a webhely adatvédelmi irányelveiben, azaz sok olyan felhasználói követés zajlik, amelyről az érintett mit sem tud.

A vizsgálatot végzők a Google-höz kapcsolódó scriptekett találtak a vizsgált weboldalak 74 százalékán, ezután az ExoClick (40 százalék), az Oracle (24 százalék), a JuicyAds (11 százalék) és a Facebook (10 százalék) következett. Azt is megállapították, hogy a nem pornográfiával foglalkozó "harmadik fél" vállalatok többsége az Egyesült Államokban, míg a pornóspecifikus vállalatok Európában található. Ennek oka a szexuális tartalomra vonatkozó eltérő kereskedelmi és kulturális normák. A Google például nem hostol pornográf tartalmakat, de megfigyelheti a felhasználók pornófogyasztási szokásait.

A kutatók külön is kiemelték, hogy

a nyomkövető scriptek rögzítik a meglátogatott oldal URL-jét, és ez felfedi a felhasználó által megtekintett tartalom jellegét: aki ezeket az URL-eket elemzi, az megismerheti a látogató szexuális preferenciáit, megtekintési szokásait.

A tanulmány készítői azt javasolják, hogy a felhasználók fektessenek be hirdetésblokkolókba vagy bármilyen hasonló technológiába, ami védheti magánszférájukat böngészés közben. Az inkognitó mód használata ilyen esetben nem megoldás, ez ugyanis nem arra szolgál, hogy megóvja a felhasználót az internetes nyomkövetéstől, hanem arra, hogy ne hagyjon nyomot a böngésző helyi előzményeiben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.