szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az osztrák Néppárt tervei szerint 2020-ban lépne hatályba az a törvény, ami megtiltaná bizonyos platformokon a felhasználók anonimitását. A kritikusok szerint viszont nem biztos, hogy jól sül el az elképzelés.

A vasárnapi ausztriai választás egyelőre "csak" a politikai erőviszonyok átrendeződését hozta magával, hamarosan azonban az országon belüli internetezésre is hatással lehet. Sebastian Kurzék ugyanis a tervek szerint megszüntetnék az internetes anonimitást, hogy ezzel szorítsák vissza az online térben tapasztalható zaklatást és trollkodást – írja a Wired.

Nyugati szomszédunknál néhány hónapja már aktív beszédtéma ez a topik. Az egész ügy még tavaly kezdődött, amikor a zöldpárti Sigi Maurer elhaladt egy kézműves sörüzlet előtt. Néhány ott álló ember megjegyzéseket tett a politikusra, amit még figyelmen kívül hagyott, az irodájába visszaérve azonban két új üzenet várta őt a Facebookon – és egyik sem volt túl szívélyes.

Pexels / Kaique Rocha

Mindkettőt Albert Lastufka küldte, aki a profilja szerint az említett üzlet tulajdonosa. Az agresszív, szexuális zaklatást is tartalmazó üzeneteket látva Maurer felhívta az ügyvédjét, hogy mit lehetne az ügy ellen tenni, de kiderült, hogy jogi értelemben véve semmit. Maurer ezután kiposztolta az üzenetet Lastufka nevével és üzletének címével a Twitterre.

[Ilyen felmérésre Magyarországon is szükség lenne: a briteknél minden harmadik fiatal lányt ér online zaklatás]

Az üzletet ezután többször is megdobálták, Lafuska viszont azzal védekezett, hogy nem ő küldte az üzeneteket, ő ugyanis akkor épp egy szupermarketben volt. A férfi végül rágalmazásért perelt, a bíróság pedig 4000 euró kártérítésre kötelezte a politikust.

Az ügy komoly beszédtéma lett a közéletben, ezért az osztrák Néppárt vitát kezdeményezett arról, majd az eseményen bejelentették, az online anonimitás elleni tiltásra vonatkozó törvénytervezetet nyújtanak majd be. Ha elfogadják, azokra a platformokra lesz érvényes, ahol legalább 100 ezer regisztrált felhasználó van, és az éves árbevétel eléri a legalább 500 ezer eurót.

MTI / EPA / Christian Bruna

A felhasználók ugyan továbbra is használhatnának beceneveket, de az össze lenne kapcsolva a valós személyazonosságukkal, egy jogi eljárás esetében pedig ezeket az adatokat át kellene adni a hatóságnak.

A gyűlölet és az internetes zaklatás elleni törvény elvileg 2020-ban lépne hatályba, a kritikusok azonban egyelőre több problémát is látnak benne. Kérdés ugyanis, hogy hogyan lehetne ellenőrizni a felhasználók identitását, mennyire vonatkozna ez a tengerentúli felhasználókra, illetve hogyan tárolnák az érzékeny adatokat. Emellett többen amiatt aggódnak, hogy mindez egyfajta internetes cenzúrát hozhat el.

[Mit él át az, akit a zaklatnak az interneten?]

Sigi Maurer szerint a gyűlölködő és zaklató üzenetek gyakran olyan felhasználóktól érkeznek, akik valódi profiljukat és valódi nevüket használják – vagyis a jelenségről nem az anonimitás tehet. A politikus attól tart, hogy az osztrák néppárt az ország legnagyobb lapját, a Der Standardot próbálja meg a törvénnyel csendesíteni. A Der Standard ugyanis nemcsak egy baloldali lap, hanem egy aktív politikai fórum otthona is.

Ha azonban a törvényt elfogadják, és működni is fog, akkor az már túlmutathat Ausztria határain. Az ügyvédként dolgozó Lukas Feiler szerint ugyanakkor ennyire nem lesz egyszerű dolga a Néppártnak, a tervezet ugyanis az uniós e-kereskedelmi irányelvekbe és az uniós Alapjogi Chartába is beleütközik. Hogy az Európai Bizottság emiatt milyen szemmel néz majd rájuk, nem tudni, de az szinte borítékolható, hogy az internetszolgáltatók megtámadják majd a törvényt – véli Feiler.

Ha kíváncsi a fejleményekre, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!