Jövő év elején lép hatályba az az új törvény, ami megtiltja az olyan titkosítás használatát, ami "árthat a kínai államnak".
A kínai vezetés meglehetősen sajátosan értelmezi az állampolgárok védelmét – elég csak a mindent megfigyelő rendszerre gondolni – mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznának az információk titkosításával. A napokban egy olyan, 2020. január 1-jén hatályba lépő törvényt fogadtak el, amely mind a magán-, mind pedig az állami szereplők számára szabályozza a titkosítás használatát. Hogy pontosan mit tartalmaz majd a törvény, egyelőre nem tudni, a kritikus hangok szerint azonban az engedélyek kiadása nagyban függ majd attól, hogy az államnak kedves, vagy épp kevésbé kedves cég fejlesztéséről van-e szó.
A törvény előírja, hogy minden állami titok tárolását és küldését komoly titkosítással kell ellátni, azoknak a szervezeteknek pedig, amelyek a titkosításon dolgoznak, olyan rendszert kell létrehozniuk, amely garantálja ennek a titkosításnak a biztonságát.
A XinhuaNet beszámolója szerint az új intézkedés ösztönzi a magáncégek fejlesztéseit és a titkosítás használatát, ugyanakkor a szoftver értékesítése és használata "nem sértheti az állam biztonságát és a közérdeket" sem. A törvény büntetni fogja azokat, akik észlelik, de nem jelentik ezeket a veszélyeket, vagy olyan titkosítást használnak, ami nincs hitelesítve.
A jelenlegi törvények már eddig is büntették az államot "fenyegető" titkosítás használatát, most azonban már a jóváhagyásnál fennakadhat a rendszer szűrőjén a technológia. Mindezek alapján úgy tűnik, a titkosítás bizonyos szempontból felületes lesz, hiszen az állam számára továbbra is adott lesz a lehetőség, hogy ha akar, bele tudjon nézni bizonyos adatfolyamokba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
