Az árverésre kerülő bibliát Gutenberg utódai, Johannes Fust és Peter Schöffer készítették 1462-ben, még a feltaláló életében. A 481 lapból álló könyvet teljes egészben pergamenre nyomtatták, és Itáliában kapott színes és arany iniciálékat. Utolsó oldalára pirossal írták rá a készítők nevét és az előállítás dátumát, ami az első impresszum egy nyomtatott könyvben.

A Fust-Schöffer-féle bibliából kétszáz-kétszázötven készülhetett, mintegy kilencven maradt fenn, de legnagyobb részt töredékekben. Teljes egészében körülbelül húsz könyv van meg, és ezekből csak három található magántulajdonban, a többit könyvtárakban, levéltárakban őrzik. A most kalapács alá kerülő Biblia latina egy névtelenséget kérő családé.

Az árverést szervező Ketterer Kunst aukciósház egymillió eurós leütési árral számol. Ennek duplájára taksálja az aukció eredményét Jan Graefe, a Münsteri Egyetem bibliamúzeumának szakértője, aki a KNA katolikus hírügynökségnek azt mondta, hogy a bibliát különösen értékessé teszi, hogy pergamenre nyomtatták, betűi pedig a középkori kézírást utánozzák. A szakértő szerint a legalább kétmillió eurós végösszeget egyetlen múzeum sem engedheti meg magának. De reménykedik abban, hogy az új tulajdonos nyilvánosan is bemutatja majd szerzeményét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.