Kevés ennél örömtelibb grafikon van az AIDS világnapján – de szomorú, hogy sokakat rosszul érint

Hosszú évek óta zuhanórepülésben van a HIV/AIDS miatti halálesetek száma. A világ különböző tájain nem egyformán örülhetnek, Kelet-Európában például egyre többeket érint a járvány.

  • hvg.hu hvg.hu
Kevés ennél örömtelibb grafikon van az AIDS világnapján – de szomorú, hogy sokakat rosszul érint

Tavaly 770 ezer HIV-fertőzött ember halt meg világszerte az AIDS-szel összefüggő okok miatt. Az ENSZ AIDS-ellenes programjának (UNAIDS) adatai szerint ez jó hír, legalábbis az elmúlt évekhez képest. A historikus adatok alapján a Statista készítette el a grafikont, melyről gyorsan leolvasható, miért is lehet pozítív olvasata a tavalyi év összegzésének: a 2004-es tetőzés 1,7 millió áldozatot jelentett, azóta pedig lényegében folyamatosan csökken az AIDS-vonatkozású halálesetek száma.

UNAIDS / Statista

Az AIDS elleni küzdelem eredményeit mutató egy szál adat mögött azonban vegyes kép rajzolódik ki. Az UNAIDS figyelmeztet rá, hogy több régióban megállt a csökkenés, sőt Kelet-Európában és Ázsiában például 2010 óta 29 százalékkal több a fertőzés.

[UNAIDS: „Megkongatjuk a vészharangokat”]

Az UNAIDS szerint a mára viszonylag jól kordáben tartható AIDS halálesetei mögött a kezelések és gyógyszerek nem elégséges rendelkezésre állása figyelhető meg. A vírus terjedésének globális megfékezésére további dollármilliárdokra lenne szükség világszerte az egészségügyi ellátórendszerekben.

[Tudományos áttörés: meggyógyították a második AIDS-es embert, aki rákos is volt]

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?