"Felfedeztük, hogy a régebben keletkezett nagy tömegű galaxisokban, amelyek mintegy 10 milliárd fényévnyi távolságra vannak tőlünk, egészen különböző irányokban mozognak egyes objektumok. Emiatt erős a gyanú, hogy sok bennük lévő csillagot kívülről vontak magukba. Más szavakkal: a nagy galaxisok megették a kisebbeket" – fogalmazott Anshu Gupta, az ausztráliai ASTRO 3-D asztrofizikai kutatóközpont szakértője, a kutatás vezetője.
A nemzetközi – az ausztrál mellett amerikai, kanadai, mexikói, belga és holland intézetek szakértőit is magába foglaló – kutatócsoport az ausztrál MOSEL (Multi-Object Spectroscopic Emission Line) projekt megfigyeléseit és egy kozmológiai modellezési program eredményét kombinálta munkája során a világ legnagyobb szuperszámítógépein. Eredményeiket a tudósok az Astrophysical Journal című tudományos lap aktuális számában tették közzé.
Mivel időbe telik, míg a fény áthalad az univerzumon, a Tejútrendszertől távol lévő galaxisok létezésük egy korábbi időpontjában láthatóak a Földről. Gupta és kollégái munkájuk során felismerték, hogy ezeknek a nagyon távoli galaxisoknak a megfigyelése sokkal kevesebb belső mozgást tárt fel. "Ki kellett találnunk, miért van az, hogy az idősebb, közelebb lévő nagy galaxisok sokkal rendezetlenebbek, mint a fiatalabb, távolabbi galaxisok. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a közben eltelt évmilliárdok alatt a túlélő galaxisok meghíztak és rendezetlenné váltak azáltal, hogy bekebelezték a kisebbeket" – mondta Kim-Vy Tran, az Új-dél-walesi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Gupta hozzátette: a modellezésből az derült ki, hogy a fiatalabb galaxisoknak kevesebb idejük volt arra, hogy összeolvadjanak másokkal. Ez segít annak megismerésében, mik történnek a galaxisok fejlődésének egyes állomásain.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
