HVG: Barabási Albert-László a koronavírus bestsellerének nevezte A jóslás algoritmusa című kötetét, amelyben arról ír, hogy a digitális forradalom, a mesterséges intelligencia és a big data milyen előretörést hozott a tudományos előrejelzésekben. Hogyan kapcsolódhatnak ezek a területek?

Alessandro Vespignani: A számítógépes vírusok után húsz éve foglalkozom biológiai vírusokkal, pontosabban digitális epidemiológiával. Az új koronavírus-járvány kitörése előtt született ez a tanulmány, de bizonyos értelemben segít annak a megértésében, hogy milyen szerepe lehet a jelentős világjárványokra – mint az Ebola, a H1N1 vagy a Covid-19 – a tervezett algoritmusoknak. A big data-forradalom, az információtechnológia paradigmaváltást hozott a tudományos jövendölésben. Már nem a múltból nézve rekonstruáljuk a jövőt, hanem a digitális eszközök segítségével a jelen dinamikájából vonunk le következtetéseket. 2014-ben szuperszámítógéppel, algoritmusok, szimulátorok segítségével sikerült megjósolni az Ebola terjedését, később a Zikát Dél-Amerikában. Január óta ezekkel a módszerekkel készítünk a bostoni intézetben előrejelzéseket az új koronavírus terjedéséről.

A római születésű olasz-amerikai fizikus a komplex hálózatok kutatójaként 2009-ben rendkívüli pontossággal jósolta meg a H1N1 világszintű terjedését. Vespignani hálózatelméletre épülő előrejelzések alapján dönt ma a legtöbb kormány arról, milyen intézkedéseket vessen be a koronavírus-járvány ellen. A vele készült interjút teljes terjedelmében elolvashatja a csütörtökön megjelenő friss HVG hetilapban.

HVG