Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője adott interjút az InfoRádió Aréna című műsorának. Jakab a korlátozások lazításáról elmondta, mivel a járványgörbe kicsit laposodott, ezért érthető volt erre az igény. Ugyanakkor hozzátette ez nem a járvány végét jelenti, a vírus még Magyarországon van, még köztünk cirkulál.
Az esetszám nem nulla, napról napra vannak új fertőzöttek, ezért azok a szabályok, amit eddig szoktunk mondani, hogy távolságtartás, a higiéniás szabályok betartása, a maszkviselés, most hatványozottan érvényesek.
"Amíg otthon ültünk karanténban, addig vajmi kevés esélyünk volt a megfertőződésre, de most elindul a mozgás az országban, ami azzal jár potenciálisan, hogy a vírus is új erőre kaphat."
Tehát nem pezsgőt kell most bontani, hanem felkészülni arra, nehogy gond legyen.
A gyógyszerfejlesztésekről is beszélt a virológus. Elmondta, folyamatosan érkeznek újabb és újabb ígéretes gyógyszerek. Hármat lehet kiemelni szerinte: "Az egyik klorokinin vagy annak hidroxiklorokin-származéka, ez egy maláriaellenes szer volt. A másik favipiravir, ami szintén egy antivirális készítmény, a harmadik pedig remdesivir. Persze vannak még más gyógyszerek is, amiről hallani lehet, de egyértelműen egyikről sem lehet megállapítani, hogy jók-e."
A vakcinafejesztésekről azt mondta Jakab, azt kell látni, hogy ami a laboratóriumban működik, lehet, hogy még az állatkísérleteknél is fog, de számtalan olyan eset volt, amikor azt látták, hogy az emberi szervezet már nem így reagál rá.
Jelen pillanatban 10-12 ígéretes vakcinafejlesztés van, ezek közül már három-négy, talán öt is klinikai vizsgálati szakaszban van. Meglátjuk, hogy ezek hogyan fognak muzsikálni, amikor ténylegesen a humán szervezetbe adják őket.
Ha meg is születik a működő vakcina, akkor sem kaphatja meg mindenki a professzor szerint. Bizonyos betegségekben szenvedőknek, bizonyos esetekben nem adható, ezért az oltást mindenféleképpen ki kell egészíteni olyan kezeléssel is, amely hatékony, ha a vírus mégiscsak fertőzne.
Az oltással lehet elérni azt, hogy nyájimmunitás alakuljon ki. A lakosság hatvan-hetven százaléka védett lesz, és akkor gyakorlatilag nem tud pandémia kialakulni.
Jakab szerint természetes módon kizárt, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. "Olaszországban, ahol a legnagyobb baj volt Európában, az igazolt fertőzöttek száma a lakosság 0,3-0,4 százaléka. Ha azt mondjuk, hogy az olaszok is csak minden századik beteget találták meg, akkor is csak a lakosság 30-40 százaléka esett át a fertőzésen, és van védettsége. Ez a nyájimmunitáshoz szükséges limitnek körülbelül a fele."
A virológus beszélt az immunrendszerről is. Jakab szerint az immunrendszer nem olyan, mint a bicepsz, hogy ha sokat emelgetem a súlyzót, akkor majd jól megerősödik.
Az immunrendszer az vagy van, vagy nincs. Lehet jó vagy éppen valamilyen okból kifolyólag nem jó az immunrendszerünk.
Egy egészséges immunrendszerrel rendelkező szervezet legyőzi ezt a kórokozót, de nagyon nagy különbségek lehetnek egyének között is.
"Tulajdonképpen egy vírusfertőzésnél senki sincsen biztonságban, bárki elkaphatja. És az, hogy hogyan reagál a szervezete erre a vírusra azt egyéne válogatja" - mondta a virológus.
