Akár fél évre is letilthatnak online tartalmakat a módosított titkosszolgálati törvény értelmében

Kedden fogadta el az Országgyűlés azt a Semjén Zsolt által benyújtott jogszabályt, amely növeli a titkosszolgálatok hatáskörét. A nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészítették a kiberbiztonság erősítése jegyében.

A jogszabály szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet” – emlékeztet a Népszava.

Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Azaz akár 6 hónapra is lekapcsolhatják az internetet.

A Népszava szerint ez praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel. 

A lap idézi a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának szocialista tagját, a szocialista Harangozó Tamást, aki szerint egy kibertámadás elhárítása vagy egy káros, tiltott tartalommal szembeni intézkedés nem tart 90, főleg nem kétszer 90 napig, hanem jellemzően néhány órán, maximum néhány napon át.

„Ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el is tudnám hinni, ha jóhiszemű vagyok, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés. De a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen, és semmi köze a védekezéshez” – mondta a lapnak politikus. Hozzátette: kifejezetten veszélyessé teszi a helyzetet, hogy a törvényben az is szerepel, hogy ilyen intézkedést tehetnek a titkosszolgálatok akkor is, ha a saját megítélésük szerint egy ilyen tartalom vagy szolgáltatás „honvédelmi érdeket veszélyeztet”.

A lap szerint a törvény arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet, azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”, amivel a jogalkotó egy tipikus gumiparagrafust hozott létre, amely az illetékes hatóság kénye kedve szerint alkalmazható.

A Népszava emlékeztetett, hogy a törvénysértő elektronikus tartalmak ideiglenes vagy akár végleges törlésére (hozzáférhetetlenné tételére) jelenleg is van jogi lehetőség. a Büntetőeljárási törvény szerint azonban ehhez minden esetben nyomozás és bírósági döntés szükséges. A módosítás után a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat enélkül hozhatna azonnal hatályos döntést.