Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A kínai titkosszolgálatok ügynökei arra gondolva, hogy könnyű célpontot találnak, nem is a gyógyszergyárakat támadták, hanem megpróbáltak behatolni az oltást fejlesztő tudományos intézetek számítógépes rendszereibe. De, mint kiderült, nem egyedüliként próbálkoztak, az orosz katonai és polgári hírszerzés ügynökei is sorra kíséreltek meg betörni a brit, a kanadai és az amerikai kutatóintézetek számítógépeibe.
A The New York Times beszámolója szerint a COVID-19-járvány által ugyancsak sújtott Irán is hasonló módon próbálta megszerezni a vakcina gyártáshoz szükséges tudást, s a külföldi szervezetek sokszor egymással is harcolva kutakodnak a fontos információk után.
A lap szerint az amerikai kormány a kutatóintézetek és egyetemek számítógépes rendszereinek a megerősítésével válaszolt, s beszállt a tevékenységbe a NATO is, amelynek már van gyakorlata a különféle behatolási kísérletek visszaverésében.
Az amerikaiak azzal vádolják Kínát, hogy – kihasználva az Egészségügyi Világszervezettel ápolt szoros kapcsolatot – az ENSZ-intézménytől is kapott füleseket ahhoz, hogy megtudja, hova érdemes elsősorban betörni. A kínaiak nem csak a szerverek feltörésével próbálkoznak, hanem kihasználják az amerikai egyetemekkel korábban kötött kutatási együttműködési projekteket is. A The New York Times szerint az USA végül azért döntött a Houstonban lévő kínai konzulátus bezárásáról, mert az ott dolgozó kínai kémek már adatokat kezdtek gyűjteni a városban és a környéken lévő egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó tudósokról is.
Ami az oroszokat illeti: a vakcina után az a Cozy Bear nevű – az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackercsoport – is kutakodott, amely amerikai vádak szerint részt vett a 2016-os amerikai elnökválasztás manipulálását célzó akciókban is, például a demokrata párt szervereinek a feltörésében. A lapnak nyilatkozó illetékesek azt állítják, a külföldi szolgálatoknak nem sikerült fontos információkat ellopni a nyugati államok szervereiről.
Ugyanakkor a betörések veszélyeztetik a kutatásokat is: nem kizárt, hogy az adatok megsérülnek a behatolási kísérletek következtében, és az is előfordulhat, hogy a támadók szándékosan teszik tönkre a talált fájlokat. Több amerikai szakértő szerint a kémháború hevessége már hasonló a hidegháborús időszakra, amikor az ellenfelek elsősorban a másik fél katonai titkait igyekeztek megszerezni.
