A csalók sok esetben rendkívüli ajánlatokkal hívják fel magukra a figyelmet, ezt legtöbbször online hirdetés formájában teszik. A kattintás után rövid idő alatt általában telefonon veszik fel a még gyanútlan áldozattal a kapcsolatot. Az OTP szerint legtöbbször idegen nyelven – angolul, oroszul, vagy spanyolul – az áldozat bizalmába férkőznek, majd ajánlanak egy rendkívül kedvezőnek tűnő befektetési lehetőséget (ez sok esetben kriptovalutákhoz, például bitcoinhoz kötődik), ingatlant vagy állást. Az ügyintézéshez még több adatot kérnek el, és mire az áldozat gyanút fogna, már sok esetben késő. A csalók megszerzik a bankkártyaadatokat vagy akár az otthoni számítógépek felett is átvehetik az irányítást.

A bankszámlán elérhető pénzünket ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel kezeljük, ahogy a pénztárcánkra figyelünk.

A pénzintézet szerint alapvetés, hogy érdemes gyanút fogni minden olyan telefonhívás, SMS, közösségi oldalon keresztül érkezett üzenet vagy e-mail olvasásakor, amelyben az internetbanki bejelentkezéshez és azonosításhoz szükséges jelszavakat vagy PIN-kódot kérnek. Az OTP Bank azt írja, ő például sem e-mailben, sem telefonon, sem SMS-ben nem kér ügyfeleitől jelszavakat vagy PIN-kódokat – azt pedig mi tesszük hozzá, hogy ez lényegében minden bank esetében így van. (Kivételt képez ez alól, amikor az ügyfél hívja fel a telefonos ügyfélszolgálat jól ismert számát, és a magyar nyelvű ügyintézőnél kell azonosítania magát valamilyen formában. Ám ekkor sem a bankkártyához tartozó PIN-t kérik el tőle.)

Adathalász üzenetre utal, ha magyartalan nyelvezetű, nehezen értelmezhető üzenetet kapunk, ezeket feltehetőleg fordítóprogrammal készítették. De gyanúra ad okot az is, ha egy látszólag magyarországi hitelintézettől származó e-mail nem .hu végződésű címről érkezik.

Ha valamilyen nagy értékű dolgot irreálisan alacsony áron kínálnak az interneten, ugyanúgy gyanút kell keltsen bennünk.

Az OTP felhívja a figyelmet arra is, hogy érdemes rendszeresen frissítenünk a bankoláshoz használt eszközeiken futó programokat és alkalmazásokat, ezek ugyanis fontos biztonsági frissítéseket is tartalmazhatnak. Az alkalmazott böngésző adatbiztonsági beállításait lehetőség szerint a legnagyobb biztonságot garantáló szintre kell beállítani. Ezek a programok ugyanis riasztást küldenek, mielőtt egy veszélyes oldalra belépnénk.

Érdemes a számítógépeket tűzfalakkal, víruskeresőkkel védeni. Soha ne telepítsünk olyan programot számítógépünkre vagy telefonunkra, amelynek funkcióival nem vagyunk tisztában, különösen akkor, ha ezt idegenek kérésére tennénk.

Szintén elengedhetetlen az erős jelszó használata.

[Mutatunk egy pofonegyszerű módszert: nagyon erős jelszót csinálhat, akár több oldalhoz is – és sosem fogja elfelejteni]

Ha pedig mégis megtörtént a baj, érdemes minél előbb ezt jelezni a számlavezető hitelintézetnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.