A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének új közép-európai kutatása szerint Magyarországon több mint domináns szerepe van a Facebooknak: az itt élők mintha nem is ismernének más oldalakat. A ránk jellemző internethasználatról is kiderült pár érdekesség.
A közép-európai népek közül a magyarok tartanak leginkább attól, hogy az online kommunikáció negatív hatást gyakorol a személyes kapcsolataikra – ez az egyik fontos megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének új, négy ország, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia bevonásával zajlott vizsgálatának. A kutatást azért végezték, hogy kiderítsék: milyen jellemzők tárhatók fel a régió felnőtt korú lakossága körében az információs technológiák – elsősorban kommunikációs célú – használata során.
A vizsgálat megállapította, hogy a teljes magyar lakosság 60,5%-a szerint az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét. Ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%. Az internet előnyeinek megítélése tekintetében ugyanakkor egységes a régió.
A Facebook kirívóan erős piaci pozícióval rendelkezik a közösségimédia-platformok versenyében, helyzete pedig Magyarországon a legdominánsabb.
Az egész régióra jellemző, hogy a Facebook mellett a többi közösségi média felület alig rúg labdába, de a négy ország közül ez Magyarországon a legfeltűnőbb. Míg Csehországban és Lengyelországban korosztályos szakadék azonosítható a Facebook használatában, addig Magyarországon és Romániában az idősebb korosztályok is határozottan jelen vannak a platformon – olvasható a kutatással kapcsolatos összefoglalóban.
Az adatvédelemről is kiderültek érdekességek: a vizsgált országok jelentős részében a felhasználók alig több mint fele foglalkozik ezzel, annak ellenére, hogy sokan egyáltalán nem bíznak az online adatkezelőkben. Magyarországon az emberek 46,9%-a, a csehek 47%-a, lengyelek 40%-a, románok 55%-a soha nem állított még az adatvédelmi beállításain a Facebookon. A vizsgált országok mindegyikében a fiatalok (18-29 éves korosztály) a legtudatosabbak ezen a területen,
és minél idősebb valaki, jellemzően annál kevesebbet foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy az internethasználatra egy országban sem jellemző a tudatosság. Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat. Ugyanez igaz az adatvédelemre is: a többség tisztában van az adatvédelem fontosságával és bizalmatlan az online adatkezelőkkel szemben, mégsem tesz adatainak biztonságáért.
Szignifikáns különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén is.
A magyar lakosság túlnyomó többsége nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket.
Viselkedésünk ebben a román felhasználókhoz áll a legközelebb a kutatás szerint. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. Csehországban és Lengyelországban magasabb a manipulálástól való általános félelem, és a csúcsértékek (amelyeket e két ország esetében is a reklámozókra kérdezve mértünk) szintén jóval magasabbak (52% és 40%).
A kutatás telefonos adatfelvétellel, 2019 októberében és novemberében készült, az eredmények kor, nem, iskolai végzettség, településtípus és régiók szerint is reprezentatívak a négy ország 18 év fölötti lakosságára nézve. További részletek itt olvashatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Mariska Hargitayt a legtöbben színésznőként ismerik, de úgy döntött, beül a rendezői székbe, hogy bemutassa, hogyan került közel édesanyjához, Jayne Mansfieldhez hatvan évvel azután, hogy elveszítette őt egy olyan autóbalesetben, amiben ő maga is majdnem meghalt.
15–9-re nyertek a mieink.
