szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vakcina beadása utáni 12 nappal később már kialakul bizonyos fokú védelem a virológusok szerint. A gyakoribb reakciók egyike a fejfájás és a hidegrázás.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Újabb hosszabb bejegyzést tettek közzé a Covid-járvány ellen kifejlesztett vakcinák egyikéről, a Pfizer/BioNTech készítésű oltásról pécsi virológusok. Mint írták, ez az oltástípus mRNS-alapú. “Tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát (mRNS) tartalmaz” – írták róla.

Az oltás mellékhatásairól szólva azt közölték, hogy

az oltási hely pirosodása és duzzanata megfigyelhető volt alacsony százalékban, míg az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát gyakori megfigyelésnek írták le” a kutatók.

A virológusok szerint a placebo készítményhez képest gyakrabban figyeltek meg szisztémás reakciókat (ilyen például a fejfájás, a hidegrázás, illetve esetenként láz), de ezek kivétel nélkül elmúltak. A szisztémás reakciót a 16–55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyelték meg, “illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest. A biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható”.

A vakcina úgy működik, hogy a hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (az úgynevezett citoplazma) részébe. A szakértők szerint a molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejtműködés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét ír át. “A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki”.

Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és elérhetővé válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (az úgynevezett humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (vagyis a sejtes immunválasz) válaszol erre, így alakítva ki a védelmet”.

A hírvivő RNS, miután elvégezte a feladatát – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – elbomlik. A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba – közölték.

A virológusok szerint a Pfizer/BioNTech vakcinával kapcsolatos klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720-an a vakcinából, míg 21 728-an placebót kaptak. A vakcina izomba történő beadásra készült, az első dózist követően 21 nappal adták be a második dózist. A vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig,

de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz”

– írták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!