Az elmúlt hét folyamán több mint 18 ezer földrengést regisztráltak Izland délnyugati részén. A legerősebbet közülük február 24-én reggel jegyezték fel, az a Richter-skálán 5,6-os erősségű volt.

A földmozgások a fővárost és a környező településeket is érintik – azt a térséget, ahol az izlandi lakosság kétharmada él.

1/2 Yesterday, about 2500 earthquakesmeasured, since midnight almost 800 earthquakes measured. In total, there have been over 18000 earthquakes since eruption began about a week ago. Most activity limited to Fagradalsfjall, slight movement to the SW compared to activity yesterday

— Icelandic Meteorological Office - IMO (@Vedurstofan) March 4, 2021

A CNN beszámolója szerint a rengések eddig nem okoztak komoly károkat, az illetékes hatóság a környékbeli utakon kisebb repedésekről, kőomlásokról adott hírt. A csatorna hírportáljának egy rejkjavíki nő, Auður Alfa Ólafsdóttir azt mondta, hozzá vannak szokva a földmozgásokhoz, de még számukra is nagyon különös érzés, hogy mostanában a nap 24 órájában tapasztalják. „Az ember úgy érzi, hogy nagyon kicsi és semmi hatalma sincs a természet felett.”

Izland két tektonikus lemez találkozásánál fekszik, amelyek folyamatosan távolodnak egymástól, ezért nem ritka, hogy a szakemberek szeizmikus aktivitást figyelnek meg, időnként pedig erősebb rengések is tapasztalhatók. Ám hogy most pontosan mi történik, azt még Þorvaldur Þórðarson, az Izlandi Egyetem vulkanológus professzora sem tudja pontosan. Szerinte az valószínűsíthető, hogy a magma a földkéregbe szivárog, legalábbis erre enged következtetni, hogy a földfelszín megemelkedett.

Mivel a környéken sok a vulkán, szakértők szerint valamelyik hamarosan ki is fog törni. Az izlandi meteorológiai szolgálat különféle megfigyelő berendezéseket telepít az érintett területre, köztük földrengésfigyelő eszközöket, webkamerákat és a gázokat monitorozó detektorokat. A szervezet munkatársa, Elísabet Pálmadóttir arra számít, hogy hamarosan egy újabb jelentős, akár 6,5-es erősségű földmozgást tapasztalnak majd.

Azt ugyanakkor kizárták a szakértők a lefuttatott modellek alapján, hogy a feltörő láva lakott területeket veszélyeztessen, és a Keflavík Nemzetközi Repülőteret sem fenyegeti közvetlen veszély. A légi kikötőt és a fővárost összekötő fő útban azonban kár keletkezhet az előrejelzések szerint.

Víðir Reynisson, az izlandi katasztrófavédelem vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, nagyobb a valószínűsége egy vulkánkitörésnek, mint annak, hogy nem történik meg. Ilyen természeti jelenségre az országnak ezen a részén a XII. század óta nem volt példa.

Izlandon nagy a készültség, utoljára 2014–15-ben volt a szigeten vulkánkitörés, amikor jelentős mennyiségű, több mint 1,5 köbkilométer magma jutott a felszínre. Most a vulkanológusok és geofizikusok kevesebb magmamennyiséggel számolnak – írta Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a Tűzhányó blog Facebook-oldalán.

(Nyitóképünk illusztráció.)