Pfizert vagy Modernát kaphatnak azok, akiket első körben Astrazenecával oltottak.
Hatvan éven aluliaknak abban az esetben sem adnak többé az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid–19) elleni AstraZeneca-féle védőoltásból Németországban, ha már csak a második adag van hátra.
A szövetségi egészségügyi miniszter és a tartományi kormányok egészségügyi minisztereinek kedd esti tanácskozásán kötött megállapodás szerint az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinák közül kell választani második oltást azoknál a 60 alattiaknál, akik első adagként AstraZeneca-féle oltást kaptak.
Ez azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban egyelőre vagy a Pfizer–BioNTech-, vagy a Moderna-féle készítmény alkalmazható az AstraZeneca-vakcina utáni második oltásként. Az új szabállyal rövidesen kiegészítik az oltási kampányról szóló szövetségi szintű kormányrendeletet.
A egészségügyi miniszterek konferenciája a döntéssel követi az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) – a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület – ajánlását.
Ugyancsak a STIKO ajánlására döntötték el március végén, hogy a 60 éven felüliekre korlátozzák az AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban. A testület azért javasolta a változtatást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében egy nagyon ritka, de nagyon súlyos mellékhatással, agyi vérrögképződéssel járhat. Azt a kérdést március végén az újabb vizsgálati adatokra várva nyitva hagyták, hogy miként járjanak el abban az esetben, ha már beadtak egy adagot az AstraZeneca-féle oltásból.
Nem oltanak be AstraZeneca-vakcinával 60 évesnél fiatalabbakat Németországban
Egész Németországban a 60 éven felüliekre korlátozzák az új típusú koronavírus okozta Covid-19-betegség elleni AstraZeneca-féle védőoltás használatát. A döntést Angela Merkel német kancellár jelentette be.
Németországban egyelőre az AstraZeneca-, a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid–19-cel szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint keddig a lakosság 6,2 százaléka – 5 117 056 ember – kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot 13 567 817 ember, a lakosság 16,3 százaléka kapott.
Az oltási kampány nagyban épít a Johnson & Johnson (J&J) egydózisú vakcinájára, amelynek bevezetését ugyancsak agyi trombózisos esetek miatt felfüggesztették. A Der Spiegel című hírmagazin hírportáljának egy szerdai beszámolója szerint az AstraZeneca-vakcina használatának korlátozása és a J&J-féle termék gyógyszerpiaci bevezetésének késése miatt előfordulhat, hogy nem lehet elérni a kampány célját, vagyis azt, hogy a nyár végéig, szeptember 22-ig minden Németországban élő felnőttnek biztosítsanak védőoltást a Covid–19 ellen. Mint írták, a kampányterv alapján egyedül a J&J-vakcinából több mint tízmillió adagot kellene beadni június végéig, és nem lehetne behozni a lemaradást, ha tartósan mellőzni kellene az amerikai óriáscég szérumát.
Európai Gyógyszerügynökség: Nem világos az összefüggés a Johnson & Johnson vakcinája és a vérrögképződéses esetek között
Az EMA tovább vizsgálja a Janssen oltóanyagát .
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
