szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Idősotthonok és hajléktalanszállók lakóit, dolgozóit vizsgálta a főváros. Aki megkapta a Pfizer–BioNTech- vagy Moderna-vakcinát, azoknak a 98,9 százaléka már védettnek tekinthető, a zárt idősotthonokban pedig kevés kivétellel már azok is biztonságban érezhetik magukat, akiket még nem oltottak be.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Mintegy 1500 emberen, idősotthonok, valamint hajléktalanellátó intézmények lakóin és dolgozóin vizsgálta meg a főváros az oltások hatékonyságát. Az eredmény, amelyet a főváros a hvg.hu-nak elküldött, látványos:

a beoltottak 98,9 százalékánál a védettséghez elegendő lett az antitestek szintje, a zárt idősotthonokban pedig gyakorlatilag létrejött a nyájimmunitás.

Az idősotthonokban 573 ellátott és 841 munkavállaló, a hajléktalanellátásban pedig 116 ember értékeit figyelték. Közülük 992-en kapták meg eddig az oltást. Mindannyiukat Pfizer- vagy Moderna-vakcinával oltották be, tehát csak erre a két oltóanyagra lehet bármi következtetést levonni a vizsgálatból. Azt is hozzátették, hogy ez a vizsgálat nem reprezentatív.

Az is látszik az adatokon, hogy aki csak átvészelte a betegséget, de nem oltották be, azoknak a testében néhány kivételtől eltekintve a beoltottaknál jóval kevesebb antitest van, de már így is annyi, amennyi elegendő a védettséghez. Az antitestszint 50 AU/mL fölött jelent védettséget, a lehetséges felső érték 40 000 AU/mL – akik átestek a betegségen, de még nem kaptak oltást, azoknál általában 100 és 1000 közti volt az érték, akiket oltottak, azoknál jellemzően 1000 fölötti, akik pedig a betegség után megkapta az oltást, azoknál gyakran 20 000 fölötti. Ez nem jelenti önmagában azt, hogy ők jobban védettek, a védettség nem egyenesen arányos az ellenanyagszinttel, azt az immunfolyamatban még sok más tényező is befolyásolja.

Ha pedig nemcsak a 992 beoltottat nézzük, hanem a zárt idősotthonokból mindenkit, aki részt vett a vizsgálatban, akkor az látszik, hogy

a munkavállalóknál és az ellátottaknál is 93-93 százalék számít védettnek.

A maradék 7-7 százalék miatt az óvintézkedéseket és a védekezést folyamatosan fenn kell tartani, de az így is kimondható, hogy a zárt közösségben majdnem mindenkit megvéd, ha elég sok embert beoltanak. Ezt már lehet nyájimmunitásnak nevezni, de egyedi, kivételes esetekben még előfordulhatnak megbetegedések.

A jelentésben azt is leírták: az nem ismert még, hogy meddig marad fenn a védettség. Az ellenanyag csökkenésének ütemét folyamatosan figyelni kell, és ez alapján lehet dönteni arról, hogy kell-e emlékeztető oltás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Matalin Dóra Élet+Stílus

A magyarok elhízottsága is hozzájárul a rossz hazai koronavírus-adatokhoz

Ha annak az okait keressük, miért áll Magyarország az első helyen a lakosságarányos Covid-halálozás világrangsorában, akkor nem kerülhetjük el a tükörbe nézést sem – a szó szoros értelmében. A magyar felnőttek 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a fertőzés szövődményei rájuk pedig különösen veszélyesek. A Covid ráadásul tovább hizlalja az embereket.