Az emberi agy egy apró darabkájának eddigi legrészletesebb térképét készítette el a Google. A keresőóriás 50 ezer idegsejtet vett górcső alá, hogy aztán a több százmillió nyúlvánnyal és a mintegy 130 millió szinapszissal (a sejtek közötti kapcsolódási helyekkel) együtt háromdimenzióban ábrázolja azokat. A szkennelés során mintegy 1,4 petabájt adat keletkezett, ami egy hagyományos számítógép tárolókapacitásának mintegy hétszázszorosa.

Viren Jain, a Google Research egyik kutatója szerint a most kinyert adatkészlet olyan nagy, hogy minden részére nem is tudtak még figyelmet fordítani. Szerinte mindez olyan, mint az emberi genom, amit 20 év alatt sikerült teljesen feltérképezni.

A projekt akkor kezdődött, amikor a Harvard Egyetem tudósa, Jeff Lichtman és csapata lehetőséget kapott rá, hogy egy 45 éves nő agyának egy apró részét tanulmányozza. A nő epilepsziában szenvedett, amit gyógyszerekkel már nem lehetett kezelni, ezért megműtötték, hogy eltávolítsák hippokampusza bal oldalát. A beavatkozás során némi egészséges szövetet is ki kellett metszeniük az orvosoknak.

Google / Lichtman Laboratory

Ezt kezdte el vizsgálni a csapat: a mintát hosszas előkészítés után 30 nanométer vékonyságú szeletekre vágták, hogy jobban tanulmányozhassák azt az elektromikroszkóp segítségével. Ezekből a szeletekből állította össze a Google a háromdimenziós térképet.

Jain szerint a most létrehozott térkép a teljes emberi agy körülbelül egy köbmilliméteres részét jelenti, amit egy MRI-vizsgálat során a számítógép egyetlen pixelként ábrázolna.

A Google által alkotott kép rengeteg izgalmas dolgot rejthet, a tudósok pedig már találtak is egy érdekességet.

Eddig úgy gondolták, hogy ha egy idegsejt axonja (kimeneti nyúlványa) egy másik közelében van, akkor egy, legfeljebb 2-4 szinapszist alkothat vele. Ehhez képest viszont találtak olyanokat is, amelyek között 20 szinapszis van.

Elkészült az emberi agy első háromdimenziós digitális atlasza

A többek között futballmérkőzések és a Városligetben zajló építkezések biztosításáról ismert Tóth Csabát hétfő hajnalban őrizetbe vették lapunk értesülése szerint. Tóth neve a Borkai-ügyben is felbukkant.

Hogy ez miként lehetséges, a kutatók egyelőre nem tudják, ám Lichtman szerint ezek a többszörös kapcsolatok a tanult viselkedés alapját képezhetik. Ilyen lehet például az, amikor a piros lámpát látva tudjuk, hogy fékeznünk kell. "Ezek a rendkívül erős kapcsolatok ezen üzenetek gyors továbbítását tehetik lehetővé" – véli a szakember.

A csapat emellett az agykéreg mélyén rejtélyes neuronpárokat is talált, amelyeket korábban még nem figyeltek meg. Van például két olyan idegsejt, ami ugyanazon a helyen éppen ellentétes irányba mutat, de hogy miért, egyelőre nem tudni.

[Videó: Fogták a muslica agyát, és ráeresztették a Google algoritmusát – az eredmény lenyűgöző lett]

Lichtmann szerint az egész emberi agy feltérképezésével annyi adat keletkezne, amennyi digitális tartalom egyetlen év leforgása alatt keletkezik a Földön. Erre azonban nem biztos, hogy szükség van, mert sok adatot a tapasztalások után kódol el az agy, így pedig minden egyes embernél más és más térkép születhetne. Abban viszont igen hasznos lenne, hogy kiderüljön, miként viselkedik másként egy mentális betegségben szenvedő ember agya egy egészségeséhez képest.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.