Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, Emmanuelle Leroy szerint a veszélyeztetett kék bálnák legkisebb alfajának képviselőit rendkívül nehéz felkutatni, mivel nagyon ritkák és hatalmas területen élnek szétszóródva.
Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) 2002 óta használ fejlett, vízalatti mikrofonokat az esetleges atombombatesztekből eredő hanghullámok észlelésére. Az óceán egyéb hangjait is rögzítő felvételek a tudósok számára is hozzáférhetőek a tengertudományi kutatásokhoz. Az ausztrál szakemberek az adatokat tanulmányozva lettek figyelmesek egy szokatlanul erős hangra: egy bálnaénekre, amelyet korábban már észleltek a felvételeken, ám továbbra is csak keveset tudtak róla.
A bálnaének szerkezetének, frekvenciájának és ütemének alapos tanulmányozása révén rájöttek, hogy a törpe kék bálnák egy olyan csoportjához köthető, amelyet még nem azonosítottak a térségben.
Noha a kutatók biztosak az eredményeikben, Leroy szerint lehetetlen megerősíteni a felfedezést vizuális megfigyelés nélkül, ami bonyolult és költséges vállalkozás lenne egy ilyen rejtélyes állat esetében, ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben sikerül igazolni a megállapításukat.
A felfedezés mindenesetre hatalmas hír a tengeri élővilág védelme szempontjából, mivel a kék bálnák a kihalás szélére kerültek a túlhalászat miatt a 20. században.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
