Sokkal több magyar használja a közösségi médiát, mint az EU más helyein élők, a járvány hatására csak annyira ugrott meg az online vásárlások népszerűsége, hogy az európai középmezőnybe felkapaszkodtunk, az adatvédelemmel pedig a többség még mindig nem foglalkozik – olvasható ki a KSH friss elemzéséből.
Azoknak a magyaroknak, akik napi szinten használnak internetet, a legnagyobb része, 40 százaléka átlagosan 1-2 órát, további 30 százalék 3-4 órát netezik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. A harmadik legnagyobb csoport, 11 százalékos az, akik napi hét óránál többet használják az internetet.
A 16 és 74 év közöttieknek a 79 százaléka használja az internetet napi szinten – nem meglepő módon a 16-24 éveseknél 97 százalék az arány, a 65-74 év közöttieknél csak 44 százalék.
A felmérés egyik érdekessége, hogy a közösségi média Magyarországon mennyivel fontosabb, mint sok más helyen: nem is az az igazán váratlan megállapítás, hogy a magyar internethasználók 87 százaléka fent van legalább egy közösségi oldalon, hanem az, hogy ez 22 százalékponttal magasabb az EU-átlagnál.
Nem túl jó hír, hogy a magyar netezők több, mint fele semmit nem tesz, amivel védené a saját személyes adatait.
A járvány hatására sokkal többen vásárolnak a neten, mint korábban – látványos változás, hogy míg nálunk 11 százalékponttal nőtt az arányuk, 60 százalékra, az EU-átlagban csak 2-vel, 65-re. De ez csak arra volt elég, hogy az európai középmezőnybe felkapaszkodjunk.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
