Az űr alapvetően csendes közeg, de nem azokon a felvételeken, amiket a NASA osztott meg a minap: a hivatal munkatársai ugyanis zenei anyaggá alakított több ezer, a kozmosz különféle részén gyűjtött adatokat, köztük képeket. A Space.com szerint a felvételek döntő részét a Chandra űrtávcső biztosította, amely az amerikai Nagy obszervatóriumok nevű konstelláció harmadik tagja.
A begyűjtött adatokat az úgynevezett szonifikáció eljárásával alakították zenei anyaggá. Ez egy bevett módszer, és a célja, hogy egy adathalmazból hang képződjön. A metódus során a fényesebb foltokat magasabb hangok kísérik, míg a sötétebbeket mélyek, halkabbak. A technikát a NASA is régóta alkalmazza, a legutóbb például a Tejútrendszer környékét sikerült így feltérképezni.
A mostani „koncert” abban különbözik az előzőtől, hogy a Messier 87 (M87) nevű galaxis közepén lévő fekete lyuk is hallható rajta. A Messier 87 egy óriási elliptikus galaxis, a Virgo-halmaz legnagyobb és legfényesebb tagja. Az itt előállított hangokhoz az új-mexikói rádiócsillagászati obszervatórium adatait is felhasználták.
Egy másik mű a Westerlund 2 nevű, rendkívül sűrű halmazt mutatja be, amely egy igen fiatal csillagokból álló rendszer: csupán egy- vagy kétmillió éves, egyébként pedig nagyjából 20 ezer fényévre van tőlünk.
A harmadik zenei anyag az egyik leglátványosabb csillagászati jelenséghez köthető: ez a Tycho Brahe-féle szupernóva, amit 1572-ben fedeztek fel. A szupernóva közel van hozzánk, így amikor 1572-ben felrobbant, néhány hónapon át az éjszakai égbolt második legfényesebb jelensége volt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
