Hiába teltek már el hosszú hónapok, még mindig nem könnyű azoknak a magyaroknak a helyzete, akiket a Szputnyik V vakcinájával oltottak be. Sokan abban reménykedtek, hogy az orosz oltóanyag a nyáron megkapja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, ehhez képest már október közepe van, és az uniós országok többsége még mindig nem fogadja el vakcinát. Azoknak, akik utazni akarnak – legyen az nyaralás, vagy éppen munka – így továbbra is marad a teszt, a bátrabbaknak pedig a harmadik oltás, már amennyiben el tudják intézni, hogy a Janssen egydózisú vakcináját kapják meg.
De mi a helyzet azokkal, akik nem átutazóban vannak, hanem szputnyikosként költöztek valamelyik nyugat-európai országba? Olvasóink beszámolói alapján Németországban több háziorvos gyors megoldást talált a problémára: mivel hivatalosan oltatlannak számítanak, beoltják őket valamelyik nyugati vakcinával. Ez tehát azt jelenti, hogy
aki itthon megkapta a Szputnyik V mindkét dózisát, az néhány hónappal később akár két Pfizert is kaphat, ezzel négyre emelve a koronavírus elleni oltásai számát.
"Majd sugárzok és gyógyítok"
Pontosan így járt Berta, aki családjával májusban költözött ki Berlinbe. Az édesanyát még áprilisban hívta fel budapesti háziorvosa, hogy megkaphatja a Szputnyik V vakcinát, és bár az orosz oltóanyagnak ekkor még nem volt európai engedélye, Berta hitt benne, hogy ez júniusban már megváltozhat. Nem így lett, ami nem várt nehézségek elé állította.
Németországban egy-egy szövetségi állam a Covid-statisztikája szerint szigorít vagy enyhít az aktuális szabályozásokon, ehhez az úgynevezett 3G (geimpft, genesen, getestet - beoltott, átesett a betegségen vagy tesztelt) vagy 2G (beoltott, átesett a betegségen) szabályok vannak érvényben. A különböző helyek üzemeltetői választhatnak, hogy melyiket fogadják el, ha a 3G-t, akkor negatív teszttel is be lehet lépni, ha viszont a 2G-t, akkor nem adott ez a lehetőség.
A Covid-igazolást nagyon sok helyen elkérik, legyen az múzeum, étterem, vagy akár egy park. A Szputnyik V-vel oltottak itt hiába próbálkoznak, az ő esetükben a helyi Covid-alkalmazás beolvassa ugyan a vonalkódot, de azt írja ki rá, hogy érvénytelen.
Bertának ez sokáig nem okozott túl nagy gondot, mivel nem járt olyan helyekre, ahol szükség lett volna az igazolványára, és ha mégis, akkor a lépten-nyomon kialakított tesztállomások egyikén bármikor csináltathatott magának tesztet. Amikor azonban október 11-én Németországban eltörölték az ingyenes tesztelés lehetőségét, újabb dilemmával nézett szembe.
„Nyáron mindenhol lehetett tesztelni, kis túlzással lépten-nyomon tesztállomásba botlottam, ahol semmilyen papírra nem volt szükség, ha valaki odament, annak elvégezték a vizsgálatot. Ez azonban eurómilliárdokba került a német kormánynak, így az új szabályok szerint már csak annak ingyenes a teszt, akit önhibáján kívül nem olthattak be, például 12 év alatt, vagy a terhessége első három hónapjában jár. Mindenki másnak piaci árat kell érte fizetnie” – mondta.
Mivel a Szputnyik elfogadására továbbra sincs esély, a magyar nő ekkor elkezdett azon gondolkozni, mit tudna tenni azért, hogy változtasson helyzetén.
„Németországban sok külföldi él, akit nem uniós vakcinával oltottak be, ezért megpróbáltam utánajárni, hátha érvényes ránk valamilyen szabály. A német háziorvosi kamara azonban még nem alakította ki az álláspontját a kérdésben. Így bejelentkeztem a környéken egy háziorvoshoz, aki a Szputnyikot meghallva azt közölte, mivel hivatalosan oltatlannak számítok, ezért megkaphatom a Pfizer mindkét dózisát” – mesélte.
Berta ekkor megpróbálta meggyőzni, hogy legalább egy antitestvizsgálatot végezzenek, de mivel az orvos szerint abból nem lehet megfelelő következtetéseket levonni, beadták neki a Pfizer első dózisát, és hamarosan mehet a következőre is.
Bár az orvos figyelmeztette, hogy a második Pfizer után erősebb mellékhatások jelentkeznek majd, az édesanya nem tart attól, hogy bármi baja lenne a négy oltástól.
MTI / DPA pool / EPA / Andreas Arnold
„Hiszek a tudományban, a szüleim orvosok, ők is azt mondták, hogy nyugodtan adassam be. Legfeljebb majd sugárzom magamból az oltást és gyógyítok” – kommentálta a történteket Berta, aki ennek ellenére egyáltalán nem bánta meg, hogy elfogadta a Szputnyikot.
"Ferde szemmel néztek ránk"
Nem Pfizert, hanem a Janssen vakcináját kapta meg az egyik legnagyobb német városban élő Marcell, aki a Covid-időszak alatt kapott állást Németországban, de a vírushelyzet miatt a nyáron költözött ki. Neki – Bertához hasonlóan – áprilisban ajánlotta fel orvosa az orosz vakcinát, de mivel tudta, hogy hamarosan költözik, elsőre vonakodott tőle.
„A német főnököm és munkatársaim is azt javasolták, hogy fogadjam el a Szputnyikot, hiszen az EMA-nál már elindult az engedélyeztetési folyamat, és Németország is gondolkozott abban időben a vakcina beszerzésén. Végül meggyőztek” – mondta.
Marcell – és szintén szputnyikos párja – augusztusban érkeztek meg Frankfurtba, ahol belépéshez elég volt egy negatív rapid antigén teszt. Kint viszont hamar rájöttek, hogy hivatalos oltás hiányában néhány esetben hátrányt szenvednek.
„Többször is előfordult, hogy ferde szemmel néztek ránk, még akkor is, ha szabadtéri asztalnál foglaltunk helyet. Akadt olyan kolléga is, aki bizalmatlan volt párom felé és csak maszkban kommunikált vele. Amikor pedig Norvégiába szerettem volna eljutni egy konferenciára, egy idő után úgy döntöttem, nem ér annyit az egész, mint a vele járó extra teendők” – sorolta.
A pár próba szerencse alapon a magyar védettségi igazolvánnyal is bejutott egy-egy helyre (például egy városi parkba), de végül szeptember közepén jutottak el arra a pontra, hogy mégis jó lenne oltottnak minősülni, ezért jelentkeztek az orvosnál.
„Mivel nem szerettünk volna további két oltást kapni, mi a Janssen vakcinát választottuk. Tudtuk, hogy nem ez az ajánlott otthon, de egy Pfizer itt nem elég. A tömeges oltást itt szeptember végén fejezték be, és mivel még mindig nem láttunk eredményt az EMA engedéllyel kapcsolatban, az utolsó héten elmentünk beoltani magunkat” – mondta Marcell, aki az oltáshoz szükséges papíron ennek ellenére feltüntette, hogy Magyarországon már kapott Szputnyikot.
„Az oltást végző doktornő elmondta, hogy a Szputnyik egy jó oltás, nem tudja, hogy miért nem fogadták még el, majd beadta a Janssent” – tette hozzá.
Mielőtt azonban letelt volna az érvényességhez szükséges két hét, a magyar férfi még egyszer megtapasztalhatta, milyen az, ha valaki nem rendelkezik uniós oltással. „Volt egy céges vacsora egy héttel a Janssen-oltás után. Mivel az étterem belső terén 2G szabályozás volt, 3 oltással és egy aznapi negatív teszttel egyedül egy szabadtéri asztalnál kellett volna ülnöm. Végül a helyszínen beengedtek az étterembe, de ma már emiatt is bánom, hogy nem voltam türelmesebb és vártam meg a nyugati oltást már az első körben Magyarországon” – mondta.
Mivel a Szputnyik engedélyeztetése továbbra is húzódik, Berta és Marcell esete valószínűleg nem egyedi. Az orosz oltást csak Magyarországon körülbelül egymillió ember kapta meg, de rajtuk kívül is élnek az Európai Unióban olyan vakcinákkal, melyeket nem fogadott el az Európai Gyógyszerügynökség. Az ő esetükben valószínűleg egy idő után egységes álláspontot kell majd kialakítani, addig is marad a harmadik (és negyedik) dózis, de szakértők szerint emiatt nem kell aggódni.
„A Szputnyik V vektorvakcina, gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával készül, mint az AstraZeneca. Kutatások szerint, ha ez utóbbit Pfizerrel kombináljuk, nagyon jó védettséget ad. Ráadásul a védőoltásokat nem lehet túladagolni, így a negyedik oltásból ezekben az esetekben semmilyen probléma nem adódik” – mondta a hvg.hu-nak Duda Ernő virológus.