Németországban évente mintegy 75 ezer ember szenved hirtelen szívleállást. Ilyen helyzetben csakis egy dolog számít: hogy a páciens mielőbb orvosi segítséghez jusson, azzal ugyanis nagy mértékben növelhető a túlélés esélye. A szakemberek kiérkezési ideje azonban több tényezőtől is függ. És persze az sem mindegy, hova kell kivonulni, van-e forgalmi akadály, ami nehezíti a haladást.

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) „HORYZN” nevű csapata e nehézségek leküzdésére szerveződött, és hogy a mentés folyamata már a mentők kiérkezése előtt megkezdődhessen. A szakértők ehhez eVTOL (electric vertical take-off and landing), azaz függőlegesen le- és felszállni képes drónokat vetnének be, melyek defibrillátort szállítanának a baleset helyszínére. Remélve, hogy az ott tartózkodók használni kezdik, és megakadályoznak egy tragédiát. Az izgalmas projekt másik érdekessége a magyar szál: a kezdeményezés mögött álló csapatot egy volt pécsi gimnazista, Nagy Balázs koordinálja.

Nagy Balázs, a már újabb drónnal.

HORYZN

A két éve indult projekt kezdetben húsz érdeklődőt vonzott be, ám akkor még nem az életmentés volt a fejlesztés fő iránya. Mint a mérnök kérdésünkre elmondta, repülőjükkel szállítási feladatokat bonyolítottak volna, de a technológia ennél sokkal hasznosabbnak bizonyult. „Több alternatíva megvizsgálása után úgy döntöttünk, hogy a sürgősségi betegellátás területe rendelkezik a legnagyobb potenciállal” – magyarázta a hvg.hu-nak a magyar szakértő. A csapat azóta „Mission Pulse”-ként hivatkozik ötletére, mely időközben Kerstin Schreyer bajor közlekedési miniszter, valamint a bajor miniszterelnök, Markus Söder figyelmét is felkeltette. A csapat egy decemberi élő bemutató keretében bizonyíthatta is szakértelmét a német politikusok előtt.

Andreas Heddergott/TUM

Andreas Heddergott/TUM

Nagy az első fázis óta követi a projekt életútját, amolyan mindenesként. Sikerüket jól mutatja, hogy a csapat mostanra hetven fősre duzzadt, akik között repülőmérnököt, közgazdászt, fizikust, kémikust, informatikust és elektrotechnikust is találni – összesen harminc nemzetből. Az ötlet magyar koordinátora kérdésünkre elmondta: a csapatot ő maga verbuválta össze, lényegében toborzással. „Mesterképzéses diákként több előadásra is bementem, majd azok végén a katedrán hirdettem az ötletet, ami viszonylag gyorsan nyitott fülekre talált” – mondta Nagy Balázs, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett diplomát. Energetikai mérnökként végzett, de a mesterképzést már Németországban, a Müncheni Műszaki Egyetemen folytatta, Űr- és Repüléstechnikai szakon. A drónok iránti lelkesedés tehát nem csak úgy jött. A fiatal feltalálót tavaly decemberben a Goethe Intézet is felkérte egy kampányhoz, hogy a német nyelvet népszerűsítse:

Nagy, aki az egyetem Repülésdinamikai Tanszékének munkatársa is, komoly sikerként értékeli, hogy projektjük mellé olyanok álltak be szponzorként, mint a Volkswagen, az Airbus és a Rolls-Royce. Az sem mellékes szerinte, hogy a csapat az egész világot lezárások és gazdasági megszorítások közé sodró koronavírus-járvány alatt szerveződött, ötletelt és fejlesztett több mint tíz prototípust. A szakértők jelenlegi legfontosabb célja egy kiterjedt, elsősorban németországi tesztüzem, illetve a német légügyi szakhatóság tanúsítványának megszerzése – ezeket még idén szeretnék megvalósítani.

HORYZN

HORYZN

Nagy Balázs különleges eredménynek tartja azt is, hogy a projekthez készített minden drón saját fejlesztés. „A probléma definiálásától, a tervezéstől a konstrukción keresztül a kivitelezésig mindent a csapattal csináltunk” – mondta a mérnök. Ami a technikai részleteket illeti, az eszköz elülső részén nyolc propeller segít a le- és felszállásban. Ez egyúttal fontos védelmi mechanizmus is: ha valamelyik leáll, úgy Nagy szerint a drón még mindig képes a repülésre. A szerkezet kimondottan gyors, 125 kilométer/órás maximális végsebességgel rendelkezik. E paraméterekkel, egy hat kilométeres területen belül nagyjából 4 percbe telik kiérni egy bajba jutotthoz.

A csapat számításai alapján ezekkel mintegy háromszorosára növelhető a beteg túlélési esélye.

A projekt vezetője érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a csapat idővel egy magyarországi együttműködésre is nyitott lenne. A fejlesztések és a tesztek helyszíne azonban egyelőre Németországban tűnik megvalósíthatónak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.