A defibrillátorokkal felszerelt drónok a világ több részén is sikerrel vizsgáztak – és mentettek emberi életet. A Pécsről Németországba került Nagy Balázs egy ugyanilyen projekten dolgozik, több tucatnyi mérnökkel, fizikussal és informatikussal. Elképzeléseik között magyarországi együttműködés is szerepel.
Németországban évente mintegy 75 ezer ember szenved hirtelen szívleállást. Ilyen helyzetben csakis egy dolog számít: hogy a páciens mielőbb orvosi segítséghez jusson, azzal ugyanis nagy mértékben növelhető a túlélés esélye. A szakemberek kiérkezési ideje azonban több tényezőtől is függ. És persze az sem mindegy, hova kell kivonulni, van-e forgalmi akadály, ami nehezíti a haladást.
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) „HORYZN” nevű csapata e nehézségek leküzdésére szerveződött, és hogy a mentés folyamata már a mentők kiérkezése előtt megkezdődhessen. A szakértők ehhez eVTOL (electric vertical take-off and landing), azaz függőlegesen le- és felszállni képes drónokat vetnének be, melyek defibrillátort szállítanának a baleset helyszínére. Remélve, hogy az ott tartózkodók használni kezdik, és megakadályoznak egy tragédiát. Az izgalmas projekt másik érdekessége a magyar szál: a kezdeményezés mögött álló csapatot egy volt pécsi gimnazista, Nagy Balázs koordinálja.
A két éve indult projekt kezdetben húsz érdeklődőt vonzott be, ám akkor még nem az életmentés volt a fejlesztés fő iránya. Mint a mérnök kérdésünkre elmondta, repülőjükkel szállítási feladatokat bonyolítottak volna, de a technológia ennél sokkal hasznosabbnak bizonyult. „Több alternatíva megvizsgálása után úgy döntöttünk, hogy a sürgősségi betegellátás területe rendelkezik a legnagyobb potenciállal” – magyarázta a hvg.hu-nak a magyar szakértő. A csapat azóta „Mission Pulse”-ként hivatkozik ötletére, mely időközben Kerstin Schreyer bajor közlekedési miniszter, valamint a bajor miniszterelnök, Markus Söder figyelmét is felkeltette. A csapat egy decemberi élő bemutató keretében bizonyíthatta is szakértelmét a német politikusok előtt.
Nagy az első fázis óta követi a projekt életútját, amolyan mindenesként. Sikerüket jól mutatja, hogy a csapat mostanra hetven fősre duzzadt, akik között repülőmérnököt, közgazdászt, fizikust, kémikust, informatikust és elektrotechnikust is találni – összesen harminc nemzetből. Az ötlet magyar koordinátora kérdésünkre elmondta: a csapatot ő maga verbuválta össze, lényegében toborzással. „Mesterképzéses diákként több előadásra is bementem, majd azok végén a katedrán hirdettem az ötletet, ami viszonylag gyorsan nyitott fülekre talált” – mondta Nagy Balázs, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett diplomát. Energetikai mérnökként végzett, de a mesterképzést már Németországban, a Müncheni Műszaki Egyetemen folytatta, Űr- és Repüléstechnikai szakon. A drónok iránti lelkesedés tehát nem csak úgy jött. A fiatal feltalálót tavaly decemberben a Goethe Intézet is felkérte egy kampányhoz, hogy a német nyelvet népszerűsítse:
Nagy, aki az egyetem Repülésdinamikai Tanszékének munkatársa is, komoly sikerként értékeli, hogy projektjük mellé olyanok álltak be szponzorként, mint a Volkswagen, az Airbus és a Rolls-Royce. Az sem mellékes szerinte, hogy a csapat az egész világot lezárások és gazdasági megszorítások közé sodró koronavírus-járvány alatt szerveződött, ötletelt és fejlesztett több mint tíz prototípust. A szakértők jelenlegi legfontosabb célja egy kiterjedt, elsősorban németországi tesztüzem, illetve a német légügyi szakhatóság tanúsítványának megszerzése – ezeket még idén szeretnék megvalósítani.
Nagy Balázs különleges eredménynek tartja azt is, hogy a projekthez készített minden drón saját fejlesztés. „A probléma definiálásától, a tervezéstől a konstrukción keresztül a kivitelezésig mindent a csapattal csináltunk” – mondta a mérnök. Ami a technikai részleteket illeti, az eszköz elülső részén nyolc propeller segít a le- és felszállásban. Ez egyúttal fontos védelmi mechanizmus is: ha valamelyik leáll, úgy Nagy szerint a drón még mindig képes a repülésre. A szerkezet kimondottan gyors, 125 kilométer/órás maximális végsebességgel rendelkezik. E paraméterekkel, egy hat kilométeres területen belül nagyjából 4 percbe telik kiérni egy bajba jutotthoz.
A csapat számításai alapján ezekkel mintegy háromszorosára növelhető a beteg túlélési esélye.
A projekt vezetője érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a csapat idővel egy magyarországi együttműködésre is nyitott lenne. A fejlesztések és a tesztek helyszíne azonban egyelőre Németországban tűnik megvalósíthatónak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
