A Svábhegyi Csillagvizsgáló magyarázata szerint egy-két évente pontosan egy egyenesbe esik a Nap, a Föld és a Hold, és a Föld hatalmas árnyékkúpja kitakarja a napfényt. A teljes holdfogyatkozáskor a holdkorong nem sötétül el teljesen, hanem narancs-vörös színű lesz a földi légkörön szóródó fény hatása miatt.

Míg a teljes fogyatkozást Amerikából jól észlelhetik majd, Magyarországról csak a jelenség eleje, a részleges fogyatkozás figyelhető meg.

A folyamat Magyarországon hajnalban 4 óra 27 perckor kezdődik, a Hold ekkor már csak alig 6 fokkal lesz a délnyugati látóhatár fölött. A holdfogyatkozás megfigyeléséhez emiatt teljesen szabad délnyugati látóhatár szükséges.

A csillagászok szerint binokulárban és kis távcsőben megkapó látványt nyújt majd a fogyatkozó holdsarló, ahogy a horizont tereptárgyai fölött lebeg.

Így nézett volna ki a teljes holdfogyatkozás, ha valóban lapos lenne a Föld

Ugye ön sem hisz a NASA és a teljes tudóstársadalom hazugságainak? A Föld márpedig lapos. A holdfogyatkozás pedig valójában így néz ki.

A holdnyugta időpontjában egy szabálytalan, torzított, 42 százalékos sarló látható majd, amely a fénytörés miatt még aszimmetrikus szárakkal is rendelkezik. Emellett, mivel a Hold másfél nap múlva lesz földközelben, átmérője a szokásosnál is nagyobb lesz. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közlése szerint az esemény 7 óra 55 perckor ér véget, azonban a Hold hazánkban 5 óra 7 perckor lenyugszik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.