Egy magyar informatikusok körében készült friss felmérés szerint a hazai IT-szakemberek jóval nagyobb arányban szeretnének élni az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint amennyire ezt a hazai munkáltatók számukra jelenleg lehetővé teszik. Ezért egyre többen fontolgatják, hogy külföldi munkáltatónak dolgozzanak itthonról távmunkában vagy digitális nomádként.

A külföldi cégek leginkább a magasabb fizetések, érdekesebb szakmai kihívások és a jobb karrierkilátások miatt vonzóbbak a „virtuális kivándorlást” fontolgató informatikusok számára a hazai vállalatoknál – derül ki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából készült kutatásból.

Az IVSZ szerint az informatikai szakemberhiány szempontjából különösen aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban készülnek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18 százaléka tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed.

IVSZ

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot abban, hogy elérhetővé tegyék az atipikus foglalkoztatási formákat. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó IT-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.

A felmérés szerint míg a világjárványt megelőzően a válaszadók 62 százaléka kizárólag az irodában dolgozott, addig a pandémia idején ez az arány 13 százalékra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37 százalékra) növekedett.

A kata átalakítása miatt tömegével hagyhatják el Magyarországot az informatikusok

Az ország digitális fejlődését eddig is fenyegette néhány veszély, az új katatörvény pedig egyáltalán nem kedvez ennek.

Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomád munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7 százalékról 5,8 százalékra nőtt. Megnégyszereződött (28,5 százalékra) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is – amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Tízből kilenc válaszadó számára munkakeresés esetén fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka lehetőségét.

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93 százalék) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3 százalékuk szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Jelenleg is magas, de a lezárások idején tapasztalt 37 százalékos aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24 százalék), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak).

Pixabay / Alfred Muller

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási forma esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában. Egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és karrierlehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.