Ugur Sahin és Özlem Türeci, akik társalapítói voltak a BioNTech nevű német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve állította elő a forradalmi mRNS-alapú Covid-vakcinát, elmondták, hogy olyan áttöréseket értek el, amelyek megalapozzák az optimizmusukat egy rák elleni vakcinának a közeljövőben való megjelenésével kapcsolatban – írja a The Guardian.

Türeci professzor a BBC egyik műsorában elmondta, hogy a BioNTech Covid-vakcinájának alapjául szolgáló mRNS-technológiát hogyan lehet úgy átalakítani, hogy az immunrendszert a betolakodó koronavírusok helyett a rákos sejtek megtámadására késztesse.

Arra a kérdésre, hogy az mRNS-alapú rák elleni vakcinák mikorra készülhetnek el a betegek számára, Sahin professzor azt mondta, hogy 2030 előtt már rendelkezésre állhatnak.

A koronavírus elleni mRNS-vakcina úgy működik, hogy a Covid-vírus ártalmatlan tüskés fehérjéinek genetikai utasításait juttatja a szervezetbe. Az utasításokat azok a sejtek veszik fel, amelyek a tüskés fehérjét kitermelik. Ezeket a fehérjéket, vagy antigéneket ezután „körözési plakátként” használják – így jelzik az immunrendszer antitestjeinek és más védekező mechanizmusainak, hogy mit kell keresni és ártalmatlanítani.

Ugyanezzel a megközelítéssel lehet az immunrendszert arra is ösztönözni, hogy felkutassa és elpusztítsa a rákos sejteket – mondta Özlem Türeci, a BioNTech vezető orvosigazgatója. A vírusokat azonosító kód helyett a vakcina a daganat-antigénekre – a daganatos sejtek felszínén található fehérjékre – vonatkozó genetikai utasításokat tartalmaz.

A BioNTech már a világjárvány kitörése előtt is dolgozott mRNS-alapú rák elleni vakcinákon, de a cég a globális vészhelyzet miatt átállt a Covid-oltások előállítására. A cégnek jelenleg több rák elleni vakcinája is klinikai vizsgálati szakaszban van.

A német cég azt reméli, hogy a bélrák, a bőrrák és más ráktípusok kezelésére is ki tud majd fejleszteni kezeléseket, de még jelentős akadályok állnak előttük. A daganatokat alkotó rákos sejtek sokféle fehérjével lehetnek tele, így rendkívül nehéz olyan vakcinát készíteni, amely az összes rákos sejtet célozza, de az egészséges szöveteket nem bántja.

Türeci elmondta, hogy a BioNTech a világjárvány során megtanulta, hogyan lehet gyorsabban vakcinákat gyártani, és jobban megértette, hogyan reagál az emberek immunrendszere az mRNS-re. A Covid-oltás intenzív fejlesztése és bevezetése a gyógyszerhatóságoknak is segített abban, hogy kidolgozzák, miként hagyhatják jóvá gyorsabban az oltóanyagokat. „Ez mindenképpen felgyorsítja a rák elleni vakcinánkat is” – tette hozzá.

Türeci azonban továbbra is óvatos maradt a munkával kapcsolatban. „Tudósként sosem szeretjük előre beharangozni, hogy meglesz a rák gyógymódja" – mondta. „Számos áttörésünk van, és tovább dolgozunk rajtuk.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.