Képeket küldött a NASA műholdja a felrobbant japán holdszondáról

A japán Ispace szeretett volna a világ első magánvállalata lenni, amelynek eszköze leszáll a Hold felszínén, ám a küldetés nem sikerült. Hamarosan újra megpróbálják.

  • hvg.hu hvg.hu
Képeket küldött a NASA műholdja a felrobbant japán holdszondáról

Kudarccal zárult az első japán magánűrhajó leszállási kísérlete a Holdra. Az Ispace még április végén jelentette be, hogy a Hakuto-R nevű holdjárója valószínűleg lezuhant. A mérnökök azért beszéltek a szerkezet megsemmisüléséről feltételes módban, mert az egységgel a kommunikációt a leszállás alatt veszítették el, és azóta sem sikerült azt helyreállítani, ugyanakkor semmilyen közvetlen bizonyítékot nem lehetett látni arra, hogy valóban lezuhant a szerkezet.

Mostantól azonban hivatalos a dolog: a NASA közölte, hogy a Hold körül keringő műholdja, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) lefotózta a becsapódás helyét, valamint azt a területet, ahol a törmelék szétszóródott a baleset után. Mint kiderült, az LRO még április 26-án készített egy tíz képből álló sorozatot a japán holdszonda feltételezett becsapódási helyszínéről.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói ezután összehasonlították a képeket a korábbi felvételekkel, remélve, hogy meghatározhatják a roncsok pontos helyét. A terv bevált: összesen négy nagyobb törmeléket sikerült azonosítani, valamint néhány kisebb változást a Hold felszínében.

Nem ez az első eset, hogy a NASA holdszondája ilyen feladatot teljesít. Korábban egy izraeli cég szeretett volna első magánvállalatként eljutni a Holdra, ám ennek ugyanaz lett a vége, mint a Hakuto-R küldetésének.

A japán egységet útnak indító Ispace a jövőben egy újabb szerkezetet szeretne a Holdra eljuttatni, remélhetőleg azzal már sikerrel jár a vállalat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?