A több mint fél évszázada igazán divatos mágnesszalagok a CD, a DVD és az SSD elterjedése után sem tűntek el teljesen, sok szerverfarmon mai napig találni példát az adatok ilyen módon történő tárolására.

A technológiának vannak hátrányai és előnyei is. Előbbihez tartozik, hogy a mágnesszalagos tárolók sok helyet foglalnak, lassú olvashatóságot és még lassabb adatátvitelt tesznek lehetővé. Másfelől viszont olcsók, nagy a tárolókapacitásuk, a szalagok könnyedén hordozhatók és a meghajtóból kivéve nem lehet őket feltörni.

Ez utóbbi szempontokat tartotta szem előtt az IBM és a Fujifilm az új, 50 TB-os tároló megtervezésekor.

Mágnesszalag, kvarckristály, DNS: mégis hol fogja tárolni az emberiség a rengeteg adatot?

Sokkal gyorsabban növekszik az emberiség által generált adatok mennyisége, mint az ezek tartós tárolására alkalmas lehetőségek összkapacitása. Pedig a mágnesszalagtól a molekulakódolásig sok minden szóba került.

Az új szalagot az IBM 3592 JF kazettájához tervezték, amit a TS1170 lejátszóval lehet majd használni. Az eszközt a Fujifilm gyártja. A New Atlas megjegyzi: az 50 TB a tömörítetlen adatokra vonatkozik, ha tömörítve kerül rá az információ a szalagra, 150 TB is elfér ott. Ezt az eredményt a nanorészecskékből készült finom hibrid mágneses részecskék segítségével érik el.

Ezek nemcsak kisebbek a korábbi részecskékhez képest, de egyenletesebben is oszlanak el a szalagon, így adott területenként nagyobb memóriakapacitást biztosítanak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.