Nagy reményeket fűztek a tudósok a Trappist-1 néven ismert csillagrendszerhez, amely 39 fényévnyire van a Földtől. A feltételezések szerint több olyan exobolygó is kering az M típusú törpecsillag körül, amelyek a lakható zónában vannak. Ezek közül az egyik legígéretesebb a Trappist-1b volt.

Aztán az idei év elején, amikor elkezdték a bolygóról gyűjtött adatok feldolgozását, azt mondta, hogy úgy tűnik, a bolygónak nincs légköre. Most erre erősített rá a James Webb űrteleszkóp – olvasható ki a The Astrophysical Journal Letters című lapban közölt publikációból.

Ryan McDonald, a tanulmány vezető szerzője szerint nem látták jelét annak a tudósok, hogy a Trappis-1b körül lenne számottevő légkör. Ez azt jelenti, hogy egy csupasz kőzetbolygóval van dolgunk, aminek a ritka légköre felső részében lehetnek felhők, de az is lehet, hogy nehéz molekulákkal, például szén-dioxiddal van dolgunk. Emiatt viszont túl vékony a légkör ahhoz, hogy azt detektálni lehessen.

Az új publikáció arra is rámutat: a szülőcsillagok befolyásolhatják a lakható zónában található exobolygók tanulmányozását.

Emlékszik még a NASA nagy bejelentésére? Most a 7-ből 5 bolygón is vizet szúrt ki a Hubble űrteleszkóp

A Hubble űrteleszkóp segítségével három hónapon át figyelték a tudósok a tőlünk 40 fényévnyire lévő TRAPPIST-1 csillag bolygóit. Úgy tűnik, hogy folyékony víz lehet néhány bolygó felszínén, amin akár élet is lehet.

A kutatók arról írnak, hogy a csillag sötét foltjai, valamint fényes területei zavarják az exobolygó légkörének mérését. Ezt a jelenséget csillagszennyezésnek nevezik. Ráadásul olyan csillagkitöréseket is tapasztalni, amik miatt hosszabb-rövidebb időre fényesebbnek tűnik a Trappist-1. Ez befolyásolja, hogy a bolygó mennyit fényt blokkol, így pedig téves eredményt adhat a légkörére vonatkozóan – összegez az Interesting Engineering.

A modellek szerint ugyan értelmezhető légkör nincs a bolygón, de olyan vízgőzből, szén-dioxidból vagy metánból álló igen, mint amilyen a Titánnak vagy a Szaturnusznak van.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.