Landolt a Csendes-óceánban Kapu Tiborék űrhajója, érkeznek a mentőhajók – élő videó
Hétfőn vált le a Nemzetközi Űrállomásról a magyar kutatóűrhajóst is szállító Dragon űrhajó. Kövesse velünk, cikkünk folyamatosan frissül!
A Koreai Fúziós Energia Intézet még 2007-ben építette meg a KSTAR (Korea Superconducting Tokamak Advanced Research) nevű fúziós erőművet, hogy kísérleteket végezhessen a korlátlan energia előállításával. A mesterséges Napként emlegetett készüléken most több módosítást is végrehajtottak, melyektől várhatóan még hatékonyabb lesz a működése.
Az intézet közlése szerint új terelőket (divertorokat) szereltek be a szerkezetbe, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben még jobb teljesítményt lehessen kipréselni belőle. A kütyüt december 21-én installálták a KSTAR-ba, és hamarosan le is tesztelhetik majd – írja az Interesting Engineering.
A magfúzió, ami a Nap magjában történik, korlátlan mennyiségű energiát képes felszabadítani. A tudósok ezért tokamakokat, vagyis speciális, szupererős mágnesekkel felszerelt reaktorokat építenek, hogy megpróbálják az extrém körülményeket leutánozni.
YouTube/NASA Goddard
A gépekben több millió fokosra hevített plazmát szabályoznak. Ez a plazma atomokat ütköztet egymással, ami nehezebb atommagokat hoz létre, miközben rengeteg energia szabadul fel. Egy jól megépített fúziós erőmű segíthet abban, hogy a fosszilis energiahordozókat leváltsuk.
A divertor a vákuumtartály aljában található. A kütyü kulcsfontosságú szerepet játszik a füstgázok és szennyeződések reaktorból történő kiszorításában, miközben a legnagyobb felületi hőterhelést is képes elviselni. Ez eredetileg szénszálas anyagból volt, ám a megnövekedett üzemidő és a 100 millió Celsius-fokos hőmérséklet már túl sok volt ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon.
Korlátlan energiatermelés: felavatták a világ legnagyobb fúziós reaktorát Japánban
A tervek szerint 2035-ben indíthatják el a Franciaországban épülő ITER-t, ami a világ legnagyobb és az első kereskedelmi léptékű fúziós erőműve lehet. Annak beüzemeléséhez is komoly segítség lehet a japánok most megnyílt fejlesztése, a JT-60SA.
A mérnökök ezért volfrám felhasználásával építettek újat, amelynek prototípusát 2021-ben készítették el. Az anyag kivételes tulajdonságai – beleértve a magas olvadáspontot – miatt a volfrám lett a legmegfelelőbb anyag erre a feladatra.
A szakemberek szerint a cél az, hogy 2026-ra a KSTAR képes legyen egy 100 millió fokos plazmát 300 másodpercig is fenntartani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
