A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Újfajta módszer jöhet a szívbetegségek kezelésében és a szívműtétek elvégzésében, hála a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósainak. Valódi szívizomszövet, valamint a robotika segítségével olyan műszívet hoztak létre, ami pontosan úgy dobog, mint az élő. Az eszköz annyira összetett és részletes, amilyen megépítésére eddig nem volt lehetőség, derül ki a Device folyóiratban leközölt tanulmányból.
Ahogy az IFLScience megjegyzi, jelenleg nincs túl sok mozgástér az orvosok számára, ha meg akarják vizsgálni, hogy egy betegnél milyen kockázatokkal járhat egy szívet érintő beavatkozás: vagy szimulálják a helyzetet, vagy állatkísérleteket végeznek. Előbbivel nem lehet utánozni a szerv teljes struktúráját, míg utóbbi drága, időigényes és morális kérdéseket is felvet.
Ellen Roche, az MIT biomérnöke szerint a most létrehozott műszív óriási előnyökkel jár azok számára, akik különböző szívbillentyű-problémákat és beavatkozásokat tanulmányoznak. Amellett, hogy az orvosok és orvostanhallgatók gyakorolhatnak rajta, a betegeknek is segíthet jobban megérteni, hogy milyen betegséggel küzdenek.
A kutatók a létrehozott műszívvel az úgynevezett mitralis regurgitáció nevű betegségre összpontosítottak. Ez a bal kamra és a bal pitvar térfogatterhelését jelenti, amit szívinfarktus is okozhat, de az is előfordul, hogy a betegség csak lassan, 20 év leforgása alatt alakul ki, és addig tünetmentes marad az illető. A pitvar és a kamra közötti mitrális billentyű nem zár megfelelően, ezrét a vér a rossz irányba áramolhat. Világszerte mintegy 24,2 millió embert érint a betegség.
A betegséget műtéti úton lehet orvosolni, ám ez nagyon összetett eljárás, mivel a billentyű rendkívül összetett.
Újabb két emberbe ültettek sertésszívet, az eredmények biztatóak
A New York-i sebészek a genetikailag módosított szervet két olyan emberbe ültették be, akiket már csak a gépek tartottak életben.
A kutatók a műszív megépítéséhez igazi sertésszívet használtak fel: eltávolították a bal kamrát körülvevő vastag izmot, és azt egy robotizált szilikonpumpával helyettesítették. Működés közben a pumpa úgy szorítja és csavarja a szívet, mint egy igazi izom, és lenyűgöző erővel pumpálja a vért.
Az eszközön az orvosok három módszert is kipróbálhatnak: rögzíthetik a billentyű szövetét, beültethetnek egy szelepet a megfelelő zárás érdekében, vagy akár ki is cserélhetik azt egy egészséges billentyűre. Kiderült, mindhárom eljárás tökéletesen működik a szerkezeten.
A robotszív nagy előnye, hogy az általa pumpált vér színtelen, így a szakembereket nem akadályozza abban, hogy lássák, pontosan mit csinálnak a beavatkozás során.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy lerövidítsék az eszköz gyártási időtartamát, valamint növeljék a felhasználhatóság idejét. Ugyanakkor nagy reményeket fűznek a készülékhez, ami a jövőben nagy szolgálatot tehet majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
