szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Japán kutatók szerint a Mars ősi légkörében formaldehid keletkezhetett, ami aztán a vizekbe bekerülve létrehozhatta az élethez szükséges RNS-t.

Jelenlegi tudásunk szerint a folyékony víz az egyik legfontosabb hozzávaló ahhoz, hogy egy bolygón kialakulhasson az élet. Emellett természetesen szükség van olyan szerves vegyületekre is, amelyek például az RNS építőkövei lehetnek.

Amit biztosan tudunk, hogy a Marson legalább 200 millió éven át volt folyékony víz, és, hogy az ilyen szerves vegyületeket szállító meteoritokból sokkal több csapódhatott be a Marsba, mint a Földbe. Azt viszont nem tudni, hogy ez elegendő volt-e, vagy a Mars valamilyen formában képes volt helyettesíteni, kipótolni ezeket a szerves vegyületeket.

Ezt vizsgálta nemrég Shungo Koyama, a japán Tóhokui Egyetem tudósai is csapatával. A figyelmük a formaldehidre összpontosult. Ez az az anyag, amit itt a Földön például a testrészek, szervek konzerválására használnak – emlékeztet az IFLScience.

Pixabay / ColiN00B

A CH₂O képletű kémiai vegyület vízben oldódik és képes reakcióba lépni más vegyületekkel. A kutatók úgy vélik, ha a Mars vizébe bekerült, akkor az ammóniával és más egyszerű molekulákkal reagálva az aminosavak, cukrok és más, „biológiailag fontosnak tartott” molekulák képződéséhez vezethetett. Ezek közé tartozik a ribóz is, ami elengedhetetlenül fontos az RNS létrejöttéhez.

A Scientific Reports című tudományos lapban megjelent publikációban a japán kutatók abból indulnak ki, hogy a Mars ősi légköre szén-dioxidban, hidrogénben és szén-monoxidban gazdag volt. A szén-dioxid és a szén-monoxid a vulkánokból származhatott. A kutatók úgy vélik, hogy ez a fajta légkör a napfény hatására formaldehidet termelhet, ami aztán bekerülhet a vizekbe.

50 évvel ezelőtt megtalálhattuk az életet a Marson - csak gyorsan el is pusztítottuk

Egy német asztrobiológus szerint amikor a NASA Viking-programjában vizet adtunk a marsi talajhoz, megöltük a benne élő mikroorganizmusokat.

Hogy mennyi formaldehid képződhetett, az nagyban függ a légkörben lévő gázok arányától, de a kutatók szerint ez időnként jelentős mennyiség lehetett.

Hogy ez valóban így történt-e, azt jelenleg nem lehet megmondani. A csapat most olyan, további adatok után kutat, amelyek bizonyíthatják elméletüket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!