A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Elindult első útjára az Ariane 6 európai hordozórakéta a francia guayanai Kourou űrközpontból kedd este közép-európai idő szerint 21 órakor – közölte az Európai Űrügynökség (ESA). Az 56 méter hosszú, 540 tonnás rakéta négyévi késlekedés után indult első útjára, amelynek célja repülés közbeni tesztelése, mielőtt szeptembertől biztosítja az európaiak önálló kijutását a világűrbe.
Az Ariane 6 kísérletekhez szükséges különböző felszereléseket, kilenc tudományos miniműholdat, valamint két földre visszatérő kapszulát helyez Föld körüli pályára. A háromórásra tervezett repülés során tesztelik a hajtóművek magas fokozaton történő aktiválását vezénylő rendszert is.
Az Ariane 6, amelynek a megépítéséről 2014-ben döntött az ESA 22 tagországa, 36 ezer kilométeres magasságban képes műholdakat Föld körüli pályára helyezni. Ennek érdekében a rakétának többször is bekapcsolható Vinci motorja van, amelyet a tesztrepülés alatt háromszor indítanak be.
Az Ariana 5 hordozórakéták korábbi nemzedékének egy éve történt utolsó indítása óta az európaiak nem tudtak önállóan műholdakat pályára helyezni. Az Ukrajna elleni orosz invázió óta nem használhatják a Szojuz orosz hordozórakétákat, a Vega C rakéta pedig a földön rekedt 2020 óta egy baleset miatt.
Az első startot 2020-ra tervezték, de többször is elhalasztották. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója 2023 novemberében jelentette be, hogy az első repülés tesztjellegű lesz, és nem helyeznek nagy mennyiségű berendezést földkörüli pályára. Stéphane Israel, a repüléseket árusító és végrehajtó Arianespace vállalat vezérigazgatója közölte, hogy 2024 végéig az Ariane 6 két indítását tervezik, a következő években azonban a startok száma 9-10-re nő évente.
