szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Már ott lehet az OpenAI kezében a fegyver a mesterséges intelligenciával beadandókat írató diákok kiszűrésére – ám a cégnél sem tudják, hogy kiadják-e. Az ok prózai.

A mesterséges intelligencia (MI) nemcsak az emberek életét könnyíti meg, de új kihívásokat is teremt. Az oktatásban és a szakmai életben egyaránt komoly aggodalmat kelt az MI által generált tartalmak elterjedése. A szakdolgozatok és egyéb írásbeli munkák esetében a plágium egyre nehezebben felismerhető, mivel az MI által generált szövegek egyre kifinomultabbak. Ez komoly fejtörést okoz az oktatóknak és a munkáltatóknak, akiknek új módszereket kell találniuk a csalás kiszűrésére.

Érzékeltetve a problémát, a fenti bekezdést a mesterséges intelligencia írta meg kérésünkre – konkrétan a Google modellje, a Gemini. Arról egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy a különböző területeken hányan buknak le a mesterséges intelligencia használatával, már ha egyáltalán kiszűrhető ez a jelenlegi eszközökkel mondjuk egy szakdolgozat esetében.

A ChatGPT fejlesztője, az OpenAI állítólag maga is kifejlesztett egy rendszert, mely képes „vízjelezni”, azaz megjelölni a chatbot által generált szöveget, és egy eszközt, mely képes ezt észlelni – de nem adják ki, mert cégen belül is megosztottak abban, hogy jó ötlet lenne-e.

Most nyomhatják meg a Google-nél a pánikgombot: itt az OpenAI saját keresője, a SearchGPT

Bemutatta a ChatGPT fejlesztője a mesterséges intelligenciára épülő internetes keresőjét, a SearchGPT-t, mely több tekintetben is eltér a hagyományos keresőmotoroktól – így a Google-től is.

Az ügyről a The Wall Street Journal írt, megjegyezve azt is, hogy az eszköz egyébként már nagyjából egy éve elkészült. Az OpenAI eszköze úgy működhet, hogy egy észlelhető mintázatot hoz létre, ahogyan a szavak és a kifejezések követik egymást. Ez állítólag nem volt hatással a chatbot által generált szöveg minőségére, az átfogalmazás ellenére is észlelhető maradt a chatbot lenyomata, és egy felmérés szerint négy-az-egyhez arányban támogatták is az eszköz kiadását az emberek. De akkor miért nem jelent még meg?

A válasz banális lehet: az OpenAI saját felmérése ugyanis arra is rámutatott, hogy a felhasználók csaknem 30 százaléka elfordulna a chatbottól, legalábbis kevesebbet használná, ha bevezetnék a vízjelezést.

A vállalatnál sokan ennek ellenére is hisznek a módszerben, így más megközelítéseket is mérlegelnek, melyek a felhasználók szemében kevésbé ellentmondásosak, viszont nem bizonyított a hatékonyságuk. Ilyen például a metaadatok beágyazása is, bár ez még csak gyerekcipőben jár, így nem lehet megmondani, mennyire működne jól – összegez a The Verge.

Tanulságos kutatás: Kitől kérne inkább tanácsot, ha síkosítót vásárolna? Embertől? Géptől?

Hiába fejlett a mesterséges intelligencia, azért a vásárlást segítő chatbotok még messze nem tudnak annyit, mint az emberi alkalmazottak. Mégis vannak olyan esetek, amikor a vevők szívesebben fordulnak egy személytelen robothoz.

Úgy tűnik tehát, hogy az OpenAI eszközének kiadását éppen az akadályozhatja, hogy a cég fél az elveszített felhasználóktól. A másik oldalon azonban ott az egyre növekvő aggodalom, hogy az MI-t egyre többször alkalmazhatják akár a tanulók, hallgatók is a munkáik elkészítéséhez, és a megfelelő promptok használatával már nagyon nehéz megkülönböztetni a végeredményt a valóban kézzel írt szövegtől.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!