szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A Holdon – gravitáció hiányában – nem könnyű feltápászkodni egy esést követően, és ebben a hatalmas szkafander is szerepet játszik. Pedig az Apollo-program során gyakoriak voltak az esések, de a jövő asztronautáit már robotkarok segíthetik majd fel, köszönhetően a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fejlesztésének.

A jelenlegi tervek szerint 2026-ban, az Artemis III-küldetés keretein belül ismét ember lép a Hold felszínére, és most jóval ambiciózusabbak a tervek, mint annak idején az Apollo-programmal. Az Artemis asztronautái ugyanis több misszió során lefektetik az alapjait annak, hogy az ember hosszabb távon is a Holdon tartózkodhasson. Például lakható bázisokat építenek.

Ne szaladjunk azonban ennyire előre – főleg, mert a Holdon könnyű elesni. Míg a Földön egy-egy esés után pár mozdulattal fel lehet állni, a Holdon, gravitáció nélkül, óriási szkafanderben ez messze nem egyszerű feladat. Olyannyira nem, hogy az Apollo-program keretein belül Holdra lépő 12 asztronauta összesen 27-szer esett el, további 21 alkalommal pedig csak kevés hiányzott ehhez.

No Title

Raw video from the NASA archive shows gravity winning again. Astronauts throwing stuff on the moon. https://www.youtube.com/watch?v=RkXETqJgpBQ&

Mint a CNN kiemeli, Charlie Duke is elesett egy 1972-es küldetés során, és három próbálkozásába telt, míg újból lábra tudott állni. Márpedig a missziók során, ha felszíni kutatásokat akarnak végezni az űrhajósok, és építkeznének is, számos elesés történhet. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatónak fejlesztése azonban megoldhatja ezt a problémát: olyan robotvégtagokat fejlesztenek, melyek rögzíthetők a szkafanderre, és felsegíthetik az asztronautákat, ha elestek. Kicsit úgy néz ki, mint Doctor Octopus a Pókember-filmekben:

MIT / Kalind Carpenter/Preston Rogers/Mirza Samnani

Ami azt illeti, a fejlesztés nem teljesen új: a végtagokat egy évtizeddel ezelőtt fejlesztette ki Harry Asada, az MIT professzora, és azóta repülő- és hajóépítő munkásoknál is bevetették már. Készül azonban az űrben is alkalmazható változat; Erik Ballesteros, az MIT doktorandusza dolgozik rajta.

Egyelőre azonban még nincs kész, ám bízik abban, hogy januárra egy próbababát már fel tud majd állítani fekvő pozícióból. Az emberekkel is használható darabra azonban még 1–2 évet várni kell, lévén több, a biztonságot érintő dolgot is ki kell dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy az űrbéli környezetnek is ellenállnia kell.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!