Magyarázatot talált arra egy kínai és amerikai orvoskutatókból álló nemzetközi csapat, hogy miért hoztak korábban vegyes eredményeket a tejfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának csökkent kockázata közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok. Egyes kísérletek összefüggést mutattak, mások viszont nem találtak ilyet.

A mostani kutatásban úgynevezett genom-szintű asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeztek. (Genetikai variánsok megfigyeléses vizsgálatáról van szó, amit annak megállapítására szoktak végezni, hogy valamelyik variáns kapcsolatban van-e egy adott tulajdonsággal.) Körülbelül 12 ezer spanyol felnőttől vett szövetmintát vizsgáltak, illetve a Nemzeti Rákkutató Intézet által kidolgozott étrendi beviteli becsléseket alkalmazták. Felfigyeltek valamire azoknál, akik egy bizonyos genetikai variánssal rendelkeznek, ami a laktáz enzimet kódolja. Ezt az enzimet a tejben lévő cukrok lebontására használja a szervezet.

Kiderült, hogy azoknál, akiknél felnőtt korukra kialakult az elsődleges laktázhiány, azaz elégtelen vagy hiányos bennük a tejcukorbontó emzim termelése, de rendszeresen fogyasztanak tehéntejet, 30 százalékkal csökken a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. Nem találtak viszont ilyen összefüggést azoknál, akik nem rendelkeznek ilyen génváltozattal.

Hogy biztosak legyenek mindebben, a kutatók brit Biobank adataival is megismételték a vizsgálatokat, és hasonló eredményre jutottak. A szakemberek szerint eredményeik, amelyeket a Nature Metabolism folyóiratban foglaltak össze, magyarázatot adhatnak a korábbi, esetenként egymásnak ellentmondó következtetésekre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.