Aki már pörgette a webet a kétezres évek elején, tudja: akkor még alapjaiban máshogy nézett ki. A dotkomlufi 2000-es kipukkanása után rövid törés következett, de a jó ötletek gyorsan gyökeret vertek, és növekedni kezdtek – elég csak a 2004-ben indult Facebookra gondolni.
Az egyik szembetűnő különbség volt a mai internettel szemben, hogy az akkor még jórészt statikus volt. Egyszerűbb mozgóképek, animált, villogó elemek voltak ugyan, de maga a tartalom a mainál sokkal ritkábban változott – pláne felhasználói tartalom megosztása nem volt éppen egyszerű.
Ezt a piaci rést neszelte meg három korábbi PayPal-alkalmazott, Chad Hurley, Steve Chen (borítóképünkön ők ketten láthatók) és Jawed Karim, akik 2005. február 14-én el is indították a youtube.com oldalt. A legendárium szerint az ötlet egy vacsorapartin pattant ki a fejükből.
Érdekesség, hogy az indulás után még hosszú ideig nem lehetett videót feltölteni az új platformra – ez a képesség csak április 23-án vált elérhetővé, és Jawed Karim rögtön élt is vele: feltöltötte az első videót, Me at the zoo (Én az állatkertben) címmel. A 19 másodperces felvétel mai napig elérhető, és jelen sorok írásakor 348 millió megtekintésnél jár.
Ekkor bétaként rajtolt el a platform, majd 2005 végén vett repülőrajtot. Nem magyarosan, hanem amolyan amerikaiasan. Míg a tesztidőszak alatt napi 30 ezer látogatót vonzott az oldal, a hivatalos 2005. december 15-én történt indulásának idején már napi kétmilliószor tekintettek meg videót az emberek a YouTube-on. 2006 januárjában pedig már 25 millió volt a napi megtekintésszám.
A felhasználók tehát özönlöttek, ami nyilván szemet szúrt a Google-nek is. A vállalat próbálkozott is egy saját videós felülettel. Egy másik megközelítés mentén: elsősorban már ismert műsorszolgáltatóktól kínáltak licencelt tartalmakat, ami épp ellenkezője volt a YouTube szemléletének. Végül a YouTube pillanatok alatt domináns lett, ami oda vezetett, hogy 2006 októberében a Google felvásárolta a platformot 1,65 milliárd dollárért.
A YouTube ezt követően a Google leányvállalataként működött tovább, és szépen lassan beolvadt a cég ökoszisztémájába – és jelentős pénzügyi hátteret nyert a további fejlődéshez.
A YouTube egyik első felülete
Youtube / archív HVG képernyőkép
Indul a tartalomgyártás
Ahhoz azonban, hogy bevételt termeljen a YouTube, szükség volt a hirdetések megjelenésére: ennek is 2007-ben jött el az ideje, és az idők során ezekből is egyre több lett. (Mára már a reklámblokkolók elleni küzdelem kerül be a hírekbe időről időre.) Ezzel párhuzamosan elindult a partnerprogram is, melynek keretein belül a tartalomgyártók – részesedvén a hirdetési bevételekből – pénzt kereshetnek az általuk előállított videókért cserébe, lefektetve az alapkövét a ma ismert működésnek.
Hogy ez sikeres lett, ahhoz nem férhet kétség: mára rengetegen keresik a kenyerüket youtube-os tartalomgyártásból. Az évek alatt a youtuberek számával együtt fokozatosan nőtt a feltölthető videók hossza is: amit korábban percekben mértek, azt jó ideje már órákban. Akár egészen sokban.
Megjelentek a videós blogok (vlogok), paródiák, technológiával foglalkozó csatornák és a különféle vicces videós sorozatok is – az egyik legismertebb talán a The Annoying Orange, még a 2010-es évek elejéről.
Zenék minden mennyiségben
Hiába azonban a legkülönfélébb felhasználói tartalmak, a YouTube gerincét mindvégig a zenei videók adták, adják. Mielőtt teret nyert volna a Spotify és a többi zenei streamingszolgáltatás, a YouTube gyakorlatilag egyet jelentett a számítógépes zenehallgatással. És bár ez némileg konszolidálódott az idők során, még mindig ez a videóklipek elsődleges platformja, amit jól szemléltetnek a nézettségi rekordok is.
Példádul 2012 decemberében a Psy – Gangnam Style lett az első videó a platformon, ami átlépte az egymilliárdos megtekintést. A dal pillanatok alatt elképesztő népszerűségre tett szert, tényleg ez folyt a csapból is. Mára 5,4 milliárd megtekintésnél jár, ami a 10. helyre elég a valaha volt legnézettebb videók rangsorában.
És igazából a top 10-be nem is tudott bekerülni olyan videó, ami nem videóklip. A hetedik helyen van például Ed Sheeran – Shape of You című dala (6,4 milliárd megtekintés), vagy a második helyen Luis Fonsitól a Despacito (8,6 milliárd). Az első pedig egy gyerekdal, a Baby Shark Dance. Ez jelenleg 15 milliárd megtekintésnél jár, az előnye tehát tetemes.
A Google egyébként 2015-ben maga is beszállt a zenei streamingpiacra a YouTube Music formájában, mely része a platform előfizetési csomagjának (ami emellett reklámmentességet is kínál a videók esetében).
Ami a feliratkozók számát illeti, az amerikai MrBeast, azaz Jimmy Donaldson áll a dobogó legfelső fokán: az ő tartalmaira 361 millióan iratkoztak már fel.
Hírek, trendek
A zenék, vlogok és sok más mellett jelentős felület még a YouTube a hírszolgáltatás terén is – gyakorlatilag minden jelentősebb médium, legyen az regionális vagy globális, rendelkezik csatornával a felületen. Ez főleg a kevésbé demokratikusan működő országokban lehet fontos, ahol a hagyományos médiában nem jutnak szóhoz a kritikus hangok, így valamilyen alternatívát kell keresni. Ehhez a YouTube az ideális terep, elvégre az alapszintű tájékoztatáshoz akár egy okostelefon is elegendő lehet. (Más kérdés, hogy a hatalom megpróbálhatja tiltani a YouTube elérését – ezzel korábban Törökország is próbálkozott.)
Magyarországon is van példa a YouTube felületén nagyra nőtt politikai-közéleti csatornákra (például a Partizán), de a legtöbb hírportál is itt publikálja a videós tartalmait – a HVG YouTube-csatornáját ide kattintva találja.
A szórakoztató tartalmak közé sorolhatók még a gasztro- és divatvlogok, no és persze a már említett macskás videók is. És éppen ezek a könnyed tartalmak azok, melyek terén komoly kihívói lettek a YouTube-nak az elmúlt években: a TikTok berobbanásával egyre többen néznek (és állítanak elő) rövid videókat, a formátum adoptálásával pedig a Google felülete is tett egy próbát – ez lett a YouTube Shorts. Bár pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, de az érezhető, hogy a TikTok, Instragram/Facebook Reels és hasonló versenytársak mellett ez nem lett átütő siker, és a YouTube továbbra is inkább a hosszabb, kifejtős videók terén erős.
Kis képernyő, nagy képernyő
A közelmúltban egy érdekes trendforduló is történt: már nem mobilon fogyasztják a legtöbben a YouTube tartalmait, hanem okostévén. Pedig az okostelefonok térnyerésével rendkívül gyorsan nőtt azok száma, akik a kis képernyőn történő YouTube-ozást részesítették előnyben, szemben a korábbi, elsősorban számítógépes tartalomfogyasztással. (A mobilos app 2012-ben jelent meg.)
Úgy tűnik azonban, hogy az emberek már jobban szeretnek egy sokkalta nagyobb megjelenítőn videókat nézegetni: már több időt töltenek az emberek az okostévés YouTube app előtt. (Legalábbis az Egyesült Államokban.)
A YouTube sikerét bizonyára a sokszínűsége adja: tényleg, szinte bármilyen tartalom megtalálható rajta, a néhány perces, vicces összeállításoktól a többórás, fontos társadalmi ügyeket vitató beszélgetésekig. A felhasználók figyelmének megragadásáért és megtartásáért pedig profi algoritmus felel, ami jó érzékkel találja el, hogy mire lehet szüksége a felhasználónak – aki így lehet, hogy a kedvenc előadójának új száma után még belenéz egy vicces összeállításba, vagy valamilyen felkapott témában született beszélgetésbe. És eközben még több reklámot néz meg, már ha nem fizet elő a prémium csomagra.
A Statista adatai szerint 2024-ben több mint 2,5 milliárd nézőt ért el, míg az előfizetők száma átlépte a 100 milliót. Mint a France24 a Google nyomán összegez, percenként több mint 500 órányi videót töltenek fel a platformra. A BBC a The Atlantic adatai alapján pedig arról ír, hogy már 14 milliárd nyilvánosan elérhető videó lehet a YouTube-on, és 2,5 milliárd aktív havi felhasználóval rendelkezhet.
A YouTube sikere egyszerre a felhasználóké, a tartalomgyártóké, no és persze a Google-é is. A felület ugyanis két évtized alatt mindig remekül alkalmazkodott az aktuális webes trendekhez, sőt, bizonyos esetekben maga is alakította őket. És elég valószínű, hogy a következő években sem fog érdemben veszíteni a jelentőségéből.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nyitóképünkön a YouTube felülete 2006-ban. Fotó: AFP/Samantha Sin
