A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme, hogy sikerüljön minél több szén-dioxidot kivonni a légkörből. Számos mérnök dolgozik ezen a problémán a világon, és megoldás is született már rá, sőt, már olyan létesítmények is épültek, amelyek ezt hivatottak szolgálni. A Stanford Egyetem kutatói most egy új javaslattal álltak elő, ami jóval egyszerűbb, mint bonyolult technológiájú gyárakat építeni: szerintük ehelyett köveket kell használni.

Matthew Kanan, a Nature-ben megjelent tanulmány vezető szerzője szerint bár a Föld végtelen mennyiségű ásványi anyaggal rendelkezik, amelyek képesek eltávolítani a szén-dioxidot a légkörből, ezek önmagukban nem reagálnak elég gyorsan ahhoz, hogy ellensúlyozzák az üvegházhatású gázok emberi kibocsátását.

A szakembert és csapatát a cementgyártás ihlette meg. A folyamat során – ami egyébként a legtöbb szén-dioxidot termeli a gyártásban – a mészkövet körülbelül 1400 Celsius-fokra hevítik fel, hogy kalcium-oxiddá alakuljon át, amit aztán homokkal keverve a cement kulcsfontosságú összetevőjét eredményezi. Hasonló eljárást követően a szakemberek kalcium-oxidot kombináltak egy másik ásványi anyaggal, amely magnézium- és szilikátionokat tartalmaz. Hevítéskor a két ásvány magnézium-oxiddá és kalcium-szilikáttá alakult át – két lúgos ásványi anyaggá, amelyek képesek gyorsan reagálni a légköri szén-dioxiddal.

A kutatók szobahőmérsékleten tesztelték az anyagot, ami vízzel és szén-dioxiddal érintkezett. Azt találták, hogy két óra leforgása alatt a két lúgos ásványi anyag új ásványokká vált, amik csapdába ejtették az összes szenet.

Ezután a két lúgos ásványi anyagot nedvesen juttatták ki a levegőbe. Itt azt találták, hogy a karbonizációs folyamat heteken, hónapokon át tartott, ami ugyan hosszú időnek tűnik, ám még így is több mint ezerszer gyorsabb, mint ahogy a természetben végbemegy – írja az Interesting Engineering.

Kanan szerint a kőzetek használata rendkívül egyszerű: szét kell őket teríteni egy nagy területen, és már teszik is a dolgukat. Ilyen lehet például, ha a kertekben dekorációs célra használt fehér kavicsokat ezzel cserélnék le.

A kutatók szerint emellett a mezőgazdaság már használja azokat az anyagokat, amikkel most dolgoztak. Ez azért fontos, mert ha az eddigi megoldás helyett a Stanford Egyetem fejlesztését használnák, ugyanúgy jó lenne a terméshozam, csak épp még a szén-dioxidot is segítene megkötni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.