Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, szegedi, 1,428 milliárd forintért kialakított központjának átadásán azt mondta, ha meg akarunk maradni abban a kulturális minőségben, amit magyar civilizációnak lehet nevezni, akkor jelen kell lennünk ott, ahol a világ legnagyobb szellemei alkotnak, írja az MTI.
Az ünnepség keretében rendezett panelbeszélgetésen a miniszterlenök kifejtette, a tudomány – mellette a kultúra és a sport – olyan terület, ahol bizonyítanunk kell, hogy a magyaroknak joguk van a létezésre a teljesítményük okán, és ha nem vagyunk ott a tudományban a világ legjobbjai között, akkor szép lassan nemcsak onnan fogunk kikopni, hanem az egész kultúránk, országunk “kirojtosodik, ellaposodik” és asszimilálódik.
Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy Magyarország az innovációra fordított összeg tekintetében az Európai Unióban jelenleg a 21. helyen áll, és a cél az, hogy 2030-ra az EU, 2040-re pedig a világ tíz legjobbja közé kerüljünk. Abban közmegegyezés van Magyarországon, hogy nem tudunk versenyképesek lenni, talán megmaradni sem, ha ezt az áttörést nem hajtjuk végre a tudomány területén – hangsúlyozta.
A beszélgetésen Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus méltatta a magyar felsőoktatást, ami szerint versenyképes, és ami tovább javulhat a modellváltással.
Az egyetemi diplomájukat megszerző fiataloknak egyúttal azt tanácsolta, keressenek az érdeklődésüknek megfelelő területen olyan kutatócsoportot, amely a világ legjobbjai között van. Ezek vezetői között sokan magyarok, de túlnyomórészt külföldön dolgoznak. Közülük minél többeket haza kell hozni, hogy Magyarországon érjenek el korszakalkotó felfedezéseket – mondta.
A miniszterelnöknek a tudomány fontosságát hangsúlyozó kijelentésére reagálva Krausz Ferenc kifejtette, Magyarország kivételes helyzetben van, mert megvannak azok a tudósok, akikkel a várt áttörést végre lehet hajtani. Azt mondta, arra is léteznek élő példák, hogyan lehet ezt véghez vinni.
Példaként említette a német Max Planck Társaságot – amelynek az utóbbi hat évben öt Nobel-díjasa volt -, valamint a Kínában a szakemberek hazacsábítása érdekében indított programot. Azt mondta, e kettő ötvözetével eredményeket lehetne elérni, hiszen az intézményrendszer – az egyetemek és a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) formájában – rendelkezésre áll, a tudomány erősítésére szánt forrásokat teljes egészében a kutatók rendelkezésére lehetne bocsátani.
Krausz Ferenc a tehetséggondozás terén követendő példának nevezte az orvosbiológia területén működő Nemzeti Tudósképző Akadémia programját. Közölte, hasonló kezdeményezés előkészítésén dolgozik a matematika, a fizika és az informatika oktatásában.
