Bebizonyították: magányhoz vezethet a most már 400 millió ember által használt ChatGPT
Az emberek érzelmi állapotára is hatással lehetnek a mesterséges intelligenciával dolgozó chatbotok, erre két friss vizsgálat eredménye is utal.
HVG
Az OpenAI és az MIT Media Lab által jegyzett, friss tanulmányok szerint minél többet csevegnek a felhasználók a ChatGPT-vel, annál magányosabbnak érzik magukat. Ezt a kapcsolatot két, még nem lektorált vizsgálat részeként állapították meg. Az egyiket az OpenAI-nál végezték, és „több mint 40 millió ChatGPT-interakciót”, valamint célzott felhasználói felmérést használtak fel a megállapításokhoz – a másik pedig az MIT Media Lab munkája; ez a vizsgálat négy héten át követte a résztvevők ChatGPT-használatát.
Utóbbi vizsgálat többféle módszerrel azonosította, hogy a mára heti szinten több mint 400 millió aktív felhasználóval bíró ChatGPT-vel folytatott diskurzus – legyen az szöveges vagy szóbeli – miként befolyásolhatja az ember érzelmeit, túl azon, hogy a jelentősebb használat fokozza a magányt, és káros hatással lehet a szocializációra.
Például azok, akik már megbíztak a chatbotban, és hajlamosabbak az érzelmi kötődésre az emberi kapcsolatokban, a vizsgálat során magányosabbnak érezték magukat, valamint érzelmileg is jobban függtek a ChatGPT-től. A chatbot hangalapú módjának használata esetén azonban ezek kevésbé voltak megfigyelhetők, de ha személyes témákra terelődött a szó, akkor szintén magány alakulhatott ki rövidtávon. Ami azonban igazán érdekes, az az, hogy az általánosabb témák növelték csak igazán ezt az érzelmi függést.
Legyen szó ismerkedős szövegek megírásáról, profilozásról vagy akár a lehetséges randijelöltek gépi kiválasztásáról, tulajdonképpen mindenre van már algoritmus. Kérdés, tényleg megkönnyíti-e a szinglik életét, vagy csak még sekélyesebbé teszi az ismerkedést az interneten.
Az OpenAI vizsgálatának egyik jelentős megállapítása, hogy a ChatGPT-vel folytatott, érzelmesebb beszélgetések még mindig nem számítanak általánosnak. A két vizsgálatnak ugyanakkor megvoltak a korlátai, például a rövid vizsgálati időtartam, valamint az, hogy az MIT nem alkalmazott kontrollcsoportot. Az azonban így is kezd kirajzolódni, hogy a chatbotokkal folytatott beszélgetések pszichológiai hatást gyakorolnak az emberekre.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.