Olyan mértékben növekszik a mesterséges intelligenciával működő szuperszámítógépek energiaéhsége, hogy azt egy ponton túl már nagyon nehéz lesz lekövetni.
A mesterségesintelligencia-alapú szuperszámítógépek építése már most sem nevezhető olcsó mulatságnak, és az üzemeltetésük sem éppen energiatakarékos, ám a jövőben az áruk és az energiaéhségük is tovább növekedhet. A szerkezetek következő generációja hatalmas méretű, költségű és energiaigényű lesz – írja az Interesting Engineering.
A Georgetown, az Epoch AI és a Rand kutatóiból álló csapat legújabb tanulmánya szerint 2019 és 2025 között a vezető, a mesterséges intelligenciára támaszkodó adatközpontok hardverköltségei és energiafogyasztása minden évben megduplázódott. Ha ez az exponenciális növekedés folytatódik, 2030-ra egyetlen mesterséges intelligenciával működő szuperszámítógép kétmillió chipet tartalmazhat, 200 milliárd dollárba kerülhet, és 9 gigawatt energiát fogyaszthat. Ez nagyjából annyi, amit kilenc atomreaktor képes csak megtermelni.
Bár az adatközpontok egyre hatékonyabbak, ez nem elég az általános energiaigény csökkenéséhez. Miközben az energiaéhség a fent említett időszak között évente a duplájára nőtt, a wattonkénti számítási teljesítmény ugyanezen időszak alatt csupán 1,34-szeresére (szintén évente). „A mesterségesintelligencia-alapú szuperszámítógépek energiahatékonysága javul, de ez a változás nem elég gyors ahhoz, hogy ellensúlyozza az általános energianövekedés mértékét” – jegyezte meg az Epoch AI. A tanulmány az arXiv preprint szerveren jelent meg.
Az említett 9 GW egyébként 7-8 millió háztartás számára jelentene elegendő energiát.
Jelenleg a legfejlettebb MI-szuperszámítógép az xAI Colossus nevű gépe, amit 214 nap alatt építettek fel, és 7 milliárd dollárba – nagyjából 2507 milliárd forintba – került. A szerkezetben 200 000 MI-chip dolgozik, és 300 megawattnyi áramot fogyaszt, ami 250 000 háztartás fogyasztásával egyenértékű energiamennyiség.
A fejlesztést az ipar katalizálja. Míg 2019-ben az ilyen szuperszámítógépek 40 százaléka volt magáncégeknél, addig ez az arány 2025-re 80 százalékra emelkedett. Mindez jól mutatja, hogyan lett a mesterséges intelligencia a kutatók eszközéből a gyártás eszköze.
A tanulmány szerint az Egyesült Államok jelenleg az MI-szuperszámítógépes kapacitás körülbelül 75 százalékát tudhatja magáénak, míg Kína nagyjából 15 százalékkal a második. Ugyanakkor ez nem feltétlenül tükrözi a felhasználás helyét, ugyanis ezekhez távolról is hozzá lehet férni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
