Aki rendszeresen utazik tömegközlekedéssel, hosszú repülőútra indul vagy zajos munkahelyen dolgozik, annak áldás lehet a zajszűrős fülhallgató. Megvéd azoktól is, akik már elfelejtették, hogy a telefont a fülünkhöz tartva is lehet beszélgetni anélkül, hogy telekürtölnénk a vonatot a magánéletünk nyomasztó részleteivel, vagy azoktól, akiket a legkevésbé sem foglalkoztat, hogy a körülötte lévők nem szeretnék a TikTok-videók véget nem érő áradatának idegtépő hangsávját hallgatni. Audiológus szakemberek azonban tartanak attól, hogy a zajszűrős fülhallgatók túlzásba vitt használata negatívan befolyásolhatja a hallás képességét – derül ki a Guardian cikkéből.
A lapnak nyilatkozott egy brit audiológiai klinika vezetője, Renne Almeida, aki azt mondta, egyre több felnőtt fordul hozzájuk hallásproblémákkal, a vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a fülükkel minden rendben van, zavaraik agyi eredetűek. Például nem tudják megállapítani, hogy merről jönnek a hangok, vagy nehezen tudnak követni egy beszélgetést a vonaton, egy bárban vagy étteremben.
Az auditív feldolgozási zavarnak (ADP) hívott rendellenességet gyakran diagnosztizálják gyerekeknél, de az ezzel küzdő felnőttek számának növekedése új. Almeida gyanúja szerint a zajszűrős fülhallgatók állhatnak a háttérben. „Az agyunk hozzászokott, hogy egyszerre ezerféle zajt kell kezelnie, és külön tudja választani, hogy mire érdemes figyelni és mire nem. Ha ugat kint egy kutya, a másodperc törtrésze alatt felismerem, hogy ez egy ugató kutya, és nem igazán foglalkozom vele” – magyarázta. A zajszűrő technológia révén azonban egyetlen forrásból jut el hang – jellemzően zene vagy podcast – az agyunkhoz, és nem kell mással törődnie.
Almeida szerint a zajszűrős fülhallgatók túlzott használata gyerekek esetében károsan befolyásolhatja azt a folyamatot, melynek során megtanulnak figyelni a hangokra. A felnőtteknek pedig ellustulhat az agyuk, épp úgy, mint az izmaink, ha nem mozgunk. Ez ahhoz vezet, hogy nehezen tudják kivenni a beszédet a körülöttük lévő zajból.
Tudományos bizonyíték még nincs arra, hogy a zajszűrős fülhallgatók APD-t okoznának, de Almeida szerint a téma figyelmet érdemel. „Nyilvánvalóan szükség van kutatásokra, amelyeknek a hosszan tartó használatra kell összpontosítaniuk, különösen a fiataloknál” – mondta.
Az ADP az iskoláskorú gyerekek 3-5 százalékát érinti. Összefüggésbe hozták már az alacsony születési súllyal, de a krónikus középfülgyulladással is. Felnőtteknél sztrók, vagy a fejet ért trauma is kiválthatja. Cheryl Edwards, egy bostoni gyermekkórház audiológusa arról beszélt, hogy az APD-s gyerekeknek nehéz figyelniük a tanteremben, és nem ismerik fel az olyan nonverbális jeleket, mint a szarkazmust jelző hangszínváltoztatás. Az olvasással és helyesírással is lehetnek problémáik.
A Manchesteri Egyetem professzora, Harvey Dillon szerint a tapasztalataink befolyásolják azt a képességet, hogy elkülönítsük a háttérzajtól azt, amire figyelni szeretnénk. Ha egy gyereknek ötéves kora előtt többször van fülbetegsége, később is nehézséget okozhat számára, hogy az egyik irányból érkező hangra odafigyeljen, és figyelmen kívül hagyja a másikat. Sokan nem is tudnak ebben felzárkózni, bár már vannak olyan alkalmazások, amelyek intenzív gyakorlás révén megtaníthatják ezt a képességet.
Dillon azt mondta, nincs tudomása olyan kutatásról, amely a zajszűrős fülhallgatók és a csökkent hallásfeldolgozási képesség közötti összefüggést vizsgálná, viszont a hangos zenehallgatás károsíthatja a hallóidegeket, anélkül, hogy befolyásolná a hallásvizsgálatok során mért küszöbértékeket. „Lehet, hogy a hangos zenehallgatás okozza az auditív feldolgozási zavart, nem a zajszűrés” – mondja a szakember, hozzátéve, hogy ebben az esetben a zajszűrés kifejezetten hasznos lehet, mert lehetővé teszi, hogy a zavaró háttérzajokat kiszűrve halkabban tudjunk zenét hallgatni.
Amíg nincsenek megbízható eredmények, Almeida a csontrezgéses fejhallgatók használatát, és a hallásgyakorlást ajánlja. Pácienseit arra biztatja, hogy hallgassanak beszélgetős műsorokat, és figyeljenek a rapszámok szövegeire. „Fordítsunk figyelmet arra, hogy meghalljuk, amit mondanak” – javasolja.
