Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Amerikai kutatóknak sikerült megörökíteniük, miként viselkedik az agy egy aha!-pillanatban.
Mindenkinek volt már az életében egy aha!-pillanat, amikor egy probléma hirtelen megoldhatóvá vált. A rajzfilmekben ezt egy, a szereplő feje felett megjelenő villanykörtével szokták ábrázolni, és úgy tűnik, hogy ez nem is áll annyira messze a valóságtól.
Az amerikai Duke Egyetem kutatói kimutatták, hogy az ilyen pillanatok fizikailag is átalakítják az agyi aktivitást, sőt, az emberek jobban emlékeznek erre a megoldásra, mint arra, amit egy módszeres megközelítéssel értek el. Mindez alapjaiban változtathatja meg azt, hogy az iskolákban miként közelítik meg a tanítást a tanárok – írja a Gizmodo.
Roberto Cabeza, a Nature Communications tudományos lapban megjelent tanulmány szerzője szerint, ha valaki tanulás közben aha!-pillanatot él át, az majdnem megduplázza az emlék erősségét. A szakember úgy látja, kevés ilyen erős memóriahatás létezik.
A vizsgálat egyszerű volt. Miközben a résztvevők rejtvényeket oldottak meg, ő és kollégái fMRI-vel (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal) rögzítették az agyi aktivitásukat. Az fMRI az agyi aktivitással összefüggő véráramlás-változásokat méri. A fejtörők vizuális rejtvények voltak, amelyek egy rejtett képet tártak fel, miután a résztvevők kitöltötték a hiányzó részeket.
Bár egy ilyen tevékenység gyerekesnek tűnhet, ez a kis felfedezés „ugyanolyan jellemzőket produkál, mint a fontosabb felfedezések” – magyarázta Cabeza. Miután a résztvevők úgy gondolták, hogy megoldottak egy rejtvényt, a csapat megkérdezte tőlük, mennyire biztosak a megoldásukban, és hogy hirtelen (egy aha!-pillanatban) jutottak-e el a megoldáshoz, vagy tudatosabban dolgozták ki azt.
A kutatók szerint azok, akik az előbbi kategóriába estek, szignifikánsan jobban emlékeztek a megoldásra, mint azok, akik utóbbi módon kapták meg az eredményt. Ráadásul minél biztosabbak voltak a megoldásban az adott pillanatban, annál nagyobb valószínűséggel emlékeztek rá még öt nappal később is.
Az fMRI-vizsgálat azt mutatta, hogy a pillanat robbanásszerű aktivitást váltottak ki a hippocampusban, az agy tanulásért és emlékezésért felelős részében. Amikor a résztvevők megoldották a rejtvényt, és végül felismerték a rejtett képet, a kutatók változásokat figyeltek meg a résztvevők neurontüzelési dinamikájában – különösen az agy azon régiójában, amely a vizuális minták felismerésében vesz részt. Minél erőteljesebb volt a felismerés pillanata, annál nagyobb változásokat rögzítettek a kutatók.
A szakemberek szerint ilyenkor az agy átszervezi, hogy miként kell látni a képet. A kutatók szerint ez segíthet majd abban is, hogy hatékonyabb lehessen az oktatás az iskolákban.
A jövőben a tudósok azt is szeretnék megvizsgálni, mi történik az agyban a megoldás keresésének folyamatában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.