Riasztóan sokszor nyelnek le mágnest a gyerekek, most úgy tűnik, hiába minden eddigi figyelmeztetés
A gyerekek szinte mindent a szájukba vesznek, pedig ez sokszor bizonyul rossz ötletnek. Pedig esetenként a játékok is tartalmazhatnak apró alkatrészeket, például mágneseket – dacára az egyre szigorúbb szabályozásnak.
HVG
A Kaliforniai Egyetem szakemberei egy átfogó, nemzetközi áttekintést készítettek, melyben a mágnesek lenyelésével foglalkozó jelentéseket vizsgálták – valamint azt, hogy az egyes országokban hogyan foglalkoznak ezzel a problémával. Bár csupán a világ országainak 23 százalékát tudták górcső alá venni, de remélik, hogy a megállapításaik segítenek a szabályozóknak a gyakorlataik fejlesztésében.
Mint a Gizmodo kiemeli, főleg a 4 év alatti gyerekek vannak kitéve ennek a veszélynek, hogy lenyelik a kisméretű, jellemezően háztartási eszközökhöz tartozó mágneseket – ezek eredhetnek távirányítókból, játékokból, vagy kisebb gépekből. S bár kisméretűek, sok esetben annál erősebbek ezek a mágnesek.
A szakemberek szerint egy ilyen lenyelése még nem jelent gondot okvetlenül, de ha több is a szervezetbe kerül, vagy valamilyen fém tárgyat is lenyel a gyermek, akkor invazív orvosi beavatkozás lehet szükséges.
Hogy lássák a globális tendenciákat, 2002 és 2024 között közzétett publikációkat tekintettek át – olyanokat, melyek a mágnesek lenyelésének gyakoriságáról, következményeiről értekeztek. Az átfésült, összesen 96 tanulmány többsége Ázsiából, a Közel-Keletről, Észak-Amerikából, Európából, Ausztráliából, Chiléből, Egyiptomból és Tunéziából származott. Megállapításaikat az Injury Prevention folyóiratban tették közzé.
Mint kiderült: a mágnest lenyelő gyerekek átlagéletkora 2–8 év között mozgott, és a legtöbbjük játékból, irodai vagy iskolai berendezésből származó mágnest nyelt le – otthon, óvodában, valamint bölcsődében egyaránt. Sok esetben orvosi beavatkozás is szükséges volt.
Nemcsak másképpen hat rájuk, de eltérően is működik a kisgyerekek agya, ha könyvből olvasnak nekik, mint amikor képernyőn néznek mesét – bizonyították amerikai kutatók.
A legtöbb esetet az Egyesült Államokban regisztrálták – szám szerint 23 756-ot –, de ennek hátterében a szakemberek szerint az állhat, hogy az amerikaiak gyakrabban jelentenek ilyesmit, mint más nemzetek lakói. Egyes országokban idővel nőni kezdett a jelentések száma, ami számos változásból adódhat – így a mágnes árából, elérhetőségéből és a helyi szabályozásokból is, vélik a kutatók.
Azt is megállapították, hogy a szabályozások terén mindössze 10 országban vagy régióban van a mágnesek gyerekek általi bevitelével kapcsolatos érdemi politika. Ezek közé sorolható például, hogy a kisméretű mágneseket betiltják, vagy korlátozzák azok erősségét – esetleg valamilyen címkézéssel igyekeznek felhívni a szülők figyelmét a veszélyre.
Sok helyen azonban még mindig nincs megfelelő szabályozás, ami korlátozná a kis mágnesekhez történő hozzáférést. Még olyan országokban sem, ahol egyébként nyilvánosságra hozzák az ezzel kapcsolatos megbetegedések, valamint halálozások számát.
Mindent összevetve, a kutatók szerint magasabbak a tényleges számok, mint amit a tanulmányokból ki lehet olvasni – és így még mindig komoly veszélyt jelentenek a gyerekekre a mágnesek. A szakemberek ugyanakkor úgy vélik: az áttekintésük betekintést nyújt a „lehetséges megoldásokba” is: ahol ugyanis kivonták a forgalomból ezeket a mágneseket, ott összefüggés volt kimutatható az ezek lenyelésével kapcsolatos problémák számában is. Egészen pontosan: csökkenni kezdett az esetszám. Így, hangsúlyozzák a szakemberek, az ilyen politikák előmozdításával lehet eredményt elérni.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.