Mint a BBC jelentéséből kiderül, a rengés epicentrumának 158 kilométeres körzetében élő 10 millió embernek a legmagasabb szintű riasztást kellett volna kiküldje a Google rendszere, így az embereknek 35 másodpercük lett volna, hogy biztonságos helyre meneküljenek.
Nem így történt. A veszélyjelző rendszer mindössze 469 darab „Cselekedj!” riasztást küldött ki az első, 7,8-as magnitúdójú rengés előtt. A Google azt is közölte a BBC-vel, hogy félmillió ember kapott alacsonyabb szintű jelzést, amely enyhe rezgésekre figyelmeztette őket – ráadásul nem is olyan hangsúlyosan.
A Google korábban még azt közölte a brit közmédiával, hogy a rendszer „jól teljesített” – a BBC azonban arra jutott még 2023-ban, hogy nem mindenki kapott riasztást a földmozgásról. Utóbbi mértéke azonban eddig nem volt ismert.
A riasztórendszer csaknem 100 országban érhető el világszerte, és a Google egyfajta „globális biztonsági hálóként” hivatkozik rá. Jellemzően olyan országokban működik, ahol nincs másfajta riasztási rendszer. Fontos azonban, hogy ezt a Google üzemelteti – és nem az egyes országok.
2023. február 6-án két nagy erejű földrengés rázta meg Törökország délkeleti régióját, melyek következtében összesen több mint 55 ezer ember halt meg, bő 100 ezer pedig megsérült. Sokan éppen aludtak az éjszaka folyamán, így a rájuk omló épület okozta a halálukat.
A Google előrejelző rendszere működött ugyan aznap, de alábecsülték a rengések erősségét. Mint a Google szóvivője kiemelte, minden földrengés után levonják a tanulságokat, és azok mentén fejlesztik tovább a rendszert.
Az eszköz az androidos készülékek hálózatát használja az észleléshez, s ezek alapján küldi ki a riasztást. Mivel a földrengések viszonylag lassan terjednek a felszínen, a riasztás már az epicentrumtól kicsivel messzebb élők számára is rendkívül hasznos lehet. A legmagasabb szintű riasztás a már említett „Cselekedj!”, amely hangos riasztást is kiküld a készülékekre, akkor is, ha azok némítva vannak, vagy aktív a „Ne zavarj” üzemmód. A figyelmeztetés a képernyőn is megjelenik, teljes képernyős riasztás formájában.
Ezt akkor kell(ene) kiküldeni, ha a rengések az emberi életet is veszélyeztethetik, de vannak alacsonyabb szintű figyelmeztetések is, ha a földmozgás nem olyan veszélyes. Utóbbiak a „ne zavarjanak” üzemmódot sem írják felül, tehát az éjszakára némított mobil sem szólal meg.
A török földrengés során épp azért lett volna fontos a legmagasabb szintű riasztás, mert az első földmozgás hajnali 4:17-kor történt, amikor sokan még aludtak – és csak ez szólt volna nekik a közelgő bajról, ha a mobiljuk éjszakára le van némítva.
A BBC a katasztrófát követően előbb csak be akarta mutatni a technológia hatékonyságát, ám gyorsan rájöttek az emberekkel folytatott beszélgetések során, hogy senki nem kapta meg a „Cselekedj!” riasztást.
A Google a Science tudományos folyóiratban megjelent publikációban fejtette ki, mi ment félre; ők a „detektáló algoritmusok korlátait” tekintik felelősnek. Az első földmozgás során a rendszer úgy becsülte, az valahol a 4,5-ös és 4,9-es magnitúdó között volt, pedig valójában egy 7,8-as rengésről volt szó.
Az aznap bekövetkezett második, erős rengést szintén alulbecsülte a Google rendszere, akkor csak 8158 mobilra érkezett „Cselekedj” riasztás, és 4 millió alatti volt azon készülékek száma, amelyek az alacsonyabb szintű figyelmeztetést kapták meg.
A katasztrófát követően a Google kutatói változtattak az algoritmuson, és szimulálták az első földrengést – ezúttal már jól működött a rendszer, és 10 millió „Cselekedj!” riasztást küldött volna ki, míg az epicentrumtól távolabb élő 67 millió embernek alacsonyabb szintű figyelmeztetést jelenített volna meg.
A Google ugyanakkor hangsúlyozza: a megoldásuk nem váltja ki a nemzeti rendszereket, inkább egyfajta kiegészítésként érdemes tekinteni rá.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
