Manapság minden a mesterséges intelligenciáról szól, és szépen emelkednek is az érintett cégek részvényei. A világ jelenlegi legértékesebb vállalata, az Nvidia is ennek a területnek (meg persze saját remek GPU-inak) köszönheti az előretörését. Most viszont arra figyelmeztet egy amerikai vagyonkezelő vállalat, az Apollo Global Management befolyásos vezető közgazdásza (aki nem mellesleg arról ismert, hogy rövid elemzéseivel megrázza a pénzügyi közösséget), hogy a történelem hamarosan megismételheti önmagát, miután a tíz legnagyobb MI-részvény értéke még jobban elrugaszkodott a valóságtól, mint anno a netes részvények.
Az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején a kockázati tőkések óriási jövedelemtermelő potenciált láttak az internetben, és dollárbilliókat fektettek be. A nyilvánosan kereskedő internetes vállalatok részvényárfolyama az egekbe szökött, azonban egy idő után zuhanásba kezdett. Sok vállalat ment csődbe ekkor, és még olyan iparági óriások is komolyan megérezték ezt a bizonyos lufi-kidurranást, mint amilyen az Amazon. Összességében csúnya recesszió volt az „eredmény”.
Az említett közgazdász, Torsten Slok szerint valami hasonló folyamat várható a mesterséges intelligenciában érdekelt cégeknél, például az Apple-nél, az OpenAI-nél, a Microsoftnál, a Google-nél és az Amazonnál is. Ezek a cégek hatalmas részvényárfolyam-emelkedést tapasztalhattak az elmúlt években, amit az MI-alapú vállalkozásokba történő befektetések hajtottak, viszont a kialakuló buborék most sokkal jobban feszül, mint az internetes megfelelő esetében.
„A különbség az 1990-es évek IT-buboréka és a mai MI-buborék között az, hogy az S&P 500 indexben szereplő tíz legnagyobb vállalat ma jobban túlértékelt, mint az 1990-es években volt” – írta Slok egy nemrégiben megjelent kutatási feljegyzésben, amelyet széles körben megosztottak a közösségi médiában és a pénzügyi körökben. Más szóval, ha a MI-kereskedelem egy buborék, akkor az egy nagyobb buborék, mint amely a dotcom-krach idején kipukkadt.
Slok szerint a befektetők olyan agresszíven fogadnak most a mesterséges intelligencia óriásokra, hogy az érintett részvények árfolyamai elszakadtak a tényleges bevételektől, még jobban, mint ahogy a tech-klasszikusok idejében, a kilencvenes években történt. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a teljes részvénypiac egészsége nagyon kevés cég teljesítményétől függ. „Ha az Nvidia tüsszent, az egész piac megfázhat.” A probléma az, hogy a Wall Street úgy kezeli a mesterséges intelligenciát, mintha már minden ígéretét beteljesítette volna, a termelékenységi forradalomtól a billió dolláros költségmegtakarításig. A potenciált bizonyosságként árazzák be, annak ellenére, hogy ezeknek a nyereségeknek a nagy része még nem valósult meg.
Ennek pedig rossz vége lehet. Ahogy arra a Gizmodo is rámutat, tény, hogy 1999-ben az internet mindent megváltoztatott, azonban a befektetők vadul túlfizettek olyan cégeket, amelyek végül nem tudták teljesíteni az elvárásokat. Ma ugyanez a helyzet a mesterséges intelligenciával. Ma már szinte minden vállalati eredménybeszámoló említ MI-stratégiát, ahogy 1999-ben minden vállalat fűzött a neve után a .com végződést. Most, a MI egyelőre még homályos potenciáljának köszönhetően emelkednek a részvények, azonban nem feltétlenül a valós teljesítmény miatt. A piac most úgy árazza be a tíz legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, mintha azok legyőzhetetlenek lennének. És ez sohasem jó jel.
Ha igaz a dotcom analógia, akkor – jegyzi meg a Tom’s Hardware – hatalmas konszolidációt láthatunk majd, ahol a legnagyobb vállalatok közül sok túléli, viszont drasztikusan csökkenti a befektetéseit. A spekulatív MI-cégek valószínűleg kudarcra vannak ítélve, míg azok, amelyek erősebb és sokoldalúbb bevételi forrásokkal rendelkeznek, mint a Google, a Meta és az Amazon, valószínűleg túlélik, bár a befolyásuk csökken.
Ahogy a dotcom-lufi kipukkanása sem ölte meg az internetet, úgy a MI-buborék kipukkanása sem törölné el a mesterséges intelligenciát, és nem tenné kevésbé hasznossá ezt a technológiát. Továbbra is fejleszteni fogják, és hasznos eszköz marad, csak épp nem ez lesz mindenre a csodaszer.
Az igazi kérdés most az, hogy mennyit hajlandóak fizetni a befektetők ma olyan profitért, amely talán évekig, vagy egyáltalán nem érkezik meg. A buborékok nem azért pukkadnak ki, mert a technológia hamis, hanem mivel a befektetői elvárások drámaian meghaladják a valóságot, és a könnyű pénzáramlás elapad. Minél inkább fogad a Wall Street a mesterséges intelligencia tökéletességére, annál sérülékenyebbé válik ez a piaci fellendülés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
